A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején
feleslegekkel rendelkezik. A nála elhelyezett 12 millió К pénzfelesleget nem tudja kamatoztatni és csökkenti a kamatot. A betétek után 2,5%-ot adnak ezentúl. Ezt az igazgatóság tudomásul vette. Március 14-én ismét tárgyaltak az Emerich-féle borokról.71 Az Alföldi Takarékpénztár a többi bankkal együtt kölcsönt folyósított a debreceni Nemzeti Tanácsnak a nemzetőrség fenntartási költségeire. A tanács azt kérte, hogy a kölcsön adott 250 ezer К-t az intézetek részben adományképpen adják a közérdekű célokra. E tárgyban az intézetek igazgatói értekezletet tartottak és az igazgatóságok jóváhagyásának fenntartásával abban állapodtak meg, hogy a kölcsönből 100 ezer К-t ajánlanak fel adományként a Nemzeti Tanácsnak. Az adományból az Alföldi Takarékpénztárra 11 ezer К jutott. Az igazgatóság 1918. december 4-én az igazgatók megállapodását jóváhagyta.72 A Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet, mint szövetkezet, az 1918-as üzleti évről megállapította, hogy a gazdasági élet teljesen lecsökkentett és sivár volt. A kereskedelemügyi miniszter megbízásából a háború folytán tönkrement kiskereskedők kedvezményes kölcsönnel való ellátását Debrecen város és Hajdú megye központi járása területére vonatkozóan elvállalták. A kereskedők kölcsönakciójára az előbbiek során már utaltunk. A Segélyző Egylet vállalkozott arra is, hogy az Országos Hadigondozó Hivatal támogatásával rokkant katonák és hadiözvegyek részére családi ház szerzését elősegítsék hitelnyújtás révén; a hadigondozottaknak kamat nélküli kölcsönöket nyújtottak a műhelyberendezéseikre. Az adósok nagy visszafizetései és a tagság növekvő heti befizetései miatt egyre gyarapodott a pénzkészletük, melynek a kihelyezése egyre nehezebbé vált. A kormány rendeletéi nehezítették az ingatlanforgalmat, az áremelkedések miatt a hitelezéseknél szinte lehetetlenné vált a biztonságos fedezet megállapítása — amint az évvégi zárszámadáshoz csatolt igazgatósági jelentésben írták.73 A Hajdúböszörményi Városi Takarékpénztár is működött a polgári demokratikus időszakban. 1918. november 13-án közgyűlést tartottak, melyen a folyamatban levő személyi és gazdasági ügyekkel foglalkoztak. így egy szőlőingatlan eladását, a pénztár megvizsgálásáról felvett igazgatói jelentést, a felügyelőbizottságnak az ügymenet megvizsgálásáról készített jelentését tárgyalták. A külső szakértői vizsgálatot az 1918. december 17-i közgyűlés elé terjesztették.74 A banknál ugyanis a régebbi vezetés szabálytalanságokat csinált. A Városi Takarékpénztár igazgatósági jegyzőkönyvei azt tükrözték, hogy a bank 1918 végén folytatta megszokott üzleti tevékenységét. 1918. november 6-án a váltóbírálati könyvbe bejegyzett váltóügyeket tárgyalták meg, majd a sóstói százezer К-ás kölcsön ügyében az adósok egyezségi ajánlatát, ezután egy telekkönyvi törlési engedély kiadását, mivel a hitelt az adós visszafizette.75 Igazgatósági ülést tartottak 1918. december 7-én, 1919. január 29-én és február 19-én is, melyeken szintén kölcsönökkel, váltó- és hitelügyekkel foglalkoz71 HBmL. XI. 201/b. 2. 1918. nov. 7., 12., 20., 1919. jan. 2., 8., 11., márc. 14. 72 HBmL. XI. 201/a. 2. 1918. dec. 4., 8. sz. 73 Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet, mint Szövetkezet zárószámadása az 1918. évről. Debrecen, 1919. 74 HBmL. XI. 241/a. 3. 1918. nov. 13., 28—32. sz., 1918. dec. 17. 35. sz. 75 HBmL. XI. 241/a. 7. 1918. nov. 6. 140—142. sz. 57
