A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején

ják, s a nem maximált árucikkeket a legnagyobb engedmények mellett árusítják. A maximális áraknál olcsóbban árusítottak a bőr, ruha, férfi és női kon- fekciós cégek, amint ezt november 13-án megállapították egy újabb tárgyaláson.56

Az ármegállapító bizottság ülésén számos élelmiszer és közszükségleti cikk árát csökkentették 1918. november végén.57

A sajtó a húsárak leszállítását is követelte 1918 novemberében, mivel a vágómarha ára lecsökkent. Nagyváradon 18 К a marhahús kg-ja, Nagyszalontán 10 K. A cikk közli, hogy 14 K-ra csökkenti a hatóság a hús árát, de ezt keveselte a lap tudósítója.58 1918. december 26-án a kereskedők, munkások és a fogyasztók bizottsága tárgyalt a kereskedelmi árakról. Ekkor azonban nem döntöttek az ügyben. December 31-én ismét arról írt a sajtó, hogy az említett bizottság tovább tárgyalt. Végül is megegyeztek az új árakban, s a közlemény szerint a leszállított árak 8—10 nap múlva lépnek érvénybe. Részletes adatokat azonban nem közöltek.59

1918 decemberében a nagyváradi Munkástanács felhívta a megye termelőit és piaci árusait, hogy az élelmiszerek piaci árát szállítsák le, mert különben a szervezett munkásság kénytelen lesz erélyesebben fellépni.60

1919 januárjában Nagyváradon felemelték a liszt árát 10 fillérrel, a cukorét 10 fillérrel, a sóét 8 fillérrel.61 A nagyváradi Kereskedelmi és Iparkamara erre átiratot küldött a városi tanácshoz és a kormánybiztoshoz, melyben megállapította, hogy az áremelés nem alkalmas időben történt, hiszen a megélhetési viszonyok nem javultak. A munkabérek is emelkedni fognak. A városnak inkább csökkentenie kellene az árakat, vagy legalább változatlanul hagyni.62 1919. február 11-én közölte a sajtó, hogy a nagyszalontai Munkástanács memorandumban kérte az élelmiszerek, ruhanemű és a közszükségleti cikkek árának csökkentését, az árdrágítás súlyos büntetését és az anyagelosztó központok megszüntetését. A főispán elfogadta a memorandumot, s megígérte, hogy mindent megtesz a kérés teljesítése végett.63

A nagyváradi kereskedők a korábbi árcsökkentő törekvésektől 1919 februárjában már eljutottak arra az álláspontra, hogy a maximális árak megszüntetését kérték a február 22-én tartott gyűlésükön. Szerintük az árdrágításról szóló törvény nem éri el a célját, csökkenti majd a kereskedelem tevékenységét, s a zugkereskedelem növekedni fog.64

Bihar megye gazdasági életében Hajdú megyéhez hasonló jelenségek mutatkoztak meg a Tanácsköztársaság idején a rendelkezésünkre álló kevés forrásanyag tanúsága szerint. A falvak lakossága különösen nehezen viselte el a szabad kereskedelem hiányát. Bedő, Biharkeresztes, Mezősas és Berekböszörmény lakossága beadványokkal fordult a megyei direktóriumhoz, melyekben a szabad kereskedelem visszaállítását kérték mind az árucikkekre, mind a ter56 Nagyvárad, 1918. nov. 8., 13.

57 Nagyvárad, 1918. nov. 30.

58 Nagyvárad, 1918. nov. 21.

59 Nagyvárad, 1918. dec. 28., 31.

60 Farkas Dezső: i. m. 44. old.

61 Nagyvárad, 1919. jan. 11.

62 Nagyvárad, 1919. jan. 16.

63 Nagyvárad, 1919. febr. 11.

64 Nagyvárad, 1919. febr. 23.

54