A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején

Előfordult az is, hogy nem az anyagelosztó központokat bízták meg a készlet utalványozásával. A horganylemezek szétosztását pl. a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara végezte 1918. novemberében. Ezt a debreceni Kamara sérelmesnek találta, s ezért tájékoztatást kért, hogy a kamarák befolyását a vidéki igények elbírálásánál hogyan érvényesítik majd, továbbá, hogy milyen anyagmennyiség áll rendelkezésre.14 A tájékoztatás megküldéséről nincs adat a debreceni Kamaránál.

A kereskedőtársadalom háború utáni másik nagy problémája a hitelkérdés volt. Már 1918. augusztusában közölte a kereskedelemügyi miniszter a Kamarával, hogy a kiskereskedőket olcsó hitellel támogatni szándékozik. Az akció szervezésével a Pénzintézeti Központot fogja megbízni. 1919. január 2-án a debreceni Kamara kérte a minisztert, hogy a kölcsönmegszavazó bizottságok megalakítására vonatkozóan intézkedjék. Véleménye szerint a debreceni bizottságot kellene elsősorban megszervezni. Végre 1919. január 20-án jelent meg a kereskedelemügyi miniszter rendelete a háború következtében üzemüket, illetve üzletüket beszüntetett kisiparosok és kiskereskedők támogatására irányuló hitelakcióról. A hitelezés lebonyolítására helyi bizottságokat szervezett a miniszter az illetékes járási főszolgabíró vagy városi polgármester elnöklete alatt. Hajdú megyében a következő bizottságokat szervezték meg: a hajdúböszörményi, a hajdúszoboszlói, a központi járás, valamint Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló város, Debrecen thj. város, Hajdúdorog, Hajdúhad- ház (Téglással együtt) számára. A bizottságokban a minisztert a debreceni kerületi iparfelügyelő képviselte, de részt vettek a Kereskedelmi és Iparkamara, az ipartestületek és az Országos Hadigondozó Hivatal megbízottai is. A rendelet a hitelnyújtásra illetékes pénzintézetet is megjelölte:

1. Hajdúböszörményi Részvénytársulati Takarékpénztár, a hajdúböszörményi járás és Hajdúböszörmény város számára,

2. Hajdú megyei Takarékpénztár (Hajdúszoboszló), a hajdúszoboszlói járás és Hajdúszoboszló város részére,

3. Debreceni Kölcsönös Segélyző Egylet, a központi járás és Debrecen város részére,

4. Hajdúnánási Takarékpénztár, Hajdúnánás város részére,

5. Hajdúdorogi Részvény Takarékpénztár, Hajdúdorog részére,

6. Hajdúhadházi Gazdasági Bank Rt., Hajdúhadház és Téglás részére.

A debreceni sajtó közlése szerint a hitel 3000 K-ig terjedhetett és 4%-os kamatozású volt.15

A háború után sok kereskedő nem rendelkezett üzlethelyiséggel, különösen, ha előbb katonai szolgálatot teljesítettek, s az iparengedélyüket visszaadták a hatóságoknak. Csige Kálmán és Csige Lajos leszerelt debreceni kereskedők a Kamarától kérték 1918 decemberében, hogy támogassa üzlethelyiség iránti kérésüket. Panaszosok igazságtalannak tartották, hogy egyes itthon maradt kereskedőknek több üzletük is volt, míg a leszerelt kereskedőknek nincs üzlethelyiségük.

14 HBniL. IX. 201/b. I. 1580/1918. sz.

15 HBmL. IX. 201/b. I. 3/b/1919. sz. 14/1919., sz. 2045/1919, 1023/1919. sz. DFU. 1919. jan. 31.

44