A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen ipara az első magyar proletárhatalom időszakában
DEBRECEN IPARA AZ ELSŐ MAGYAR PROLETÁRHATALOM IDŐSZAKÁBAN Szűcs Ernő Helytörténetírásunkban a Tanácsköztársaság történetéből a közelmúltig — annak politikai jelentősége, a külföldi intervencióval folytatott hősies küzdelme, a proletárdiktatúra kiemelkedő személyességeinek életútja és az 1919. március 21-től augusztus 1-ig hozott szociális intézkedések kerültek előtérbe. Bár kétségtelen, hogy amikor megyénk és városunk munkásmozgalmának története megírásra került, az ezzel a korszakkal foglalkozó szerző a debreceni direktórium gazdasági intézkedéseit, de a helyi gazdasági élet legfontosabb eseményeit is ismertette, miközben több sajátos vonásra is felhívta a figyelmet. Mégis, mivel a kötet koncepciója miatt a szerző feladata a munkásmozgalom történéseinek feldolgozása volt, a gazdaságban, s azon belül az iparban leját- szódottak csak háttérként szerepelhettek a műben.1 Amikor pedig megjelent a város kapitalizmus kori iparának története, a feldolgozásra került száz éven belül a Debrecenben mindössze egy hónapig tartó proletárdiktatúra rövid időszaka megint csak nem tette lehetővé e korszak ipartörténetének részletesebb megírását.2 így jelen munkánkban feladatunk lesz az egykori ipari üzemek Tanácsköztársaság alatti történetével részletekbe menően foglalkozni. Anyagunk mélységét természetszerűen megszabja azonban a rendelkezésünkre álló források mértéke. Nem szabad ugyanis elfeledkezni arról — s erre már most a bevezetőben utalnánk — Debrecen nemcsak annyiban volt speciális helyzetben 1919-ben, hogy itt a proletárhatalom csak egy hónapig, tehát negyedannyi ideig állt fenn, mint az ország nagy részében, hanem másik sajátos faktorként figyelembe kell venni azt; Debrecen hamar frontvárossá vált. Nyilvánvalóan hamarabbi és nagyobb nyomatékot kapott itt pl. a katonai védelem megszervezése, mint másutt. Következésképpen kevesebb energia maradt — még a fennállás egy hónapját tekintve is — a világháború utolsó időszakában lehanyatló, a két forradalom közötti időben dezorganizálódott termelés megszervezésére. Mindebből következik, hogy a debreceni direktóriumi iratok elsősorban a politika (a hatalom), a katonapolitika kérdéseivel foglalkoznak, míg az ipari vonatkozású dokumen1 Fehér András: Az 1919-es proletárdiktatúra Hajdú megyei történetéhez (Pt. k. 1959. 2. sz. 7—21. old., és Fehér András: A forradalmak útján (1918. október—1919. április) (Hajdú—Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Szerk.: Tokody Gyula. Db. 1970.) (Továbbiakban: Fehér András: A forradalmak) 114—123. old. 2 Mózes Mihály: Debrecen ipara a dualizmus korában (Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. Szerk.: dr. Ránki György. Db. 1976.) 139—140. old. 21