A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A két forradalom egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenysége megyénkben 1918-1919
színvonalának emelése, gyakorlóterületek biztosítása, a raktárkészletek leltárba vétele. Mindezektől emberségesebb környezetük kialakítását, jobb szakmai felkészítésük biztosítását várták.69 A Népjóléti Hivatal munkaprogramjában kiemelt helyet kapott az anya- és csecsemővédelem. Ennek keretében legsürgősebb teendőként szerepelt a várandós és szoptatós anyák nyilvántartása, s védőnői szervezet kiépítése, a rászorultak anyagi támogatása: részükre jobb táplálék, bábasegély, felszerelés, tejellátás, ingyenes orvosi és gyógysegély biztosítása. A gyermekvédelem kiterjedt az iskolások egészségi vizsgálatára, ingyenes fogorvosi ellátására. Gondoskodtak az elhagyott gyermekek menhelyi elhelyezéséről, napközi otthonok létesítéséről, az árvaházak központi kezelésbe vételéről, tápláléksegély, ruhasegély akciók megszervezéséről, szünidei telepek, erdei iskolák létesítéséről. A család- védelem érdekében napirendre tűzték az alkoholizmus elleni küzdelmet. Figyelmet fordítottak a háztartási alkalmazottakra. Sorsuk javítása érdekében tervbe vették egészségügyi felügyeletüket, a rászorulók elhelyezésére otthonok létesítését. A népélelmezési és egészségügyi viszonyok javítása céljából a Népjóléti Hivatal előterjesztést tett a Direktóriumhoz „Munkáskert-telepek” létesítésére, s az ehhez szükséges földterületek biztosítására. A nyulasi Lóverseny tér területének parcellázásával pompás kerttelep, majd kertváros kialakítását vették tervbe, ami hosszú távon segítené a lakáskérdés megoldását, biztosítaná a munkások egészségvédelmét, javítaná az élelmiszer-ellátást. A Népjóléti Hivatal munkaprogramjában megfogalmazódtak azok a nemes gondolatok, melyek a nép életkörülményeinek gyökeres megváltozását elősegítették volna, a Tanácsköztársaság rövid egy hónapja azonban csak átmeneti megoldásokra volt elegendő. Küzdelmet folytatott a városban nagymértékben pusztító népbetegség: a tuberkulózis ellen. Megállapították, hogy a „proletárbetegség” áldozatai nagyrészt munkaképtelenek, akik a biztosító pénztárakból folyósított segélyekből családjukat nem tudják fenntartani, többségük nyomorral küzd.70 Hasonlóan nehéz helyzetben és jelentős számban voltak a városban olyan anyák, akik betegségük, munkaképtelenségük és nagy családjuk miatt nem vállalhattak munkát s jövedelmük csekélysége folytán gyermekeikkel a legnagyobb nyomorban éltek.71 Nehézségekbe ütközött a város lakosságának ruházati cikkekkel való ellátása, mivel az üzletek árukészlete kimerült. Gondot jelentett a tejellátás. E fontos néptáplálék biztosítása már évek óta megoldatlan s bár a tejutalványok kiadását — a jogosultság elbírálását — az orvosokra bízták, mégis állandó visszaélések voltak.72 A Néptanács februárban vizsgálatot rendelt el a városi Tejiroda ellen s határozatot hozott a városi tejcsarnok készletének kiosztására. Elsősorban a két éven aluli gyermekek és állapotos anyák, valamint a tüdőbetegek részére biztosítottak tejet. Az ellátásban mutatkozó nehézségek miatt a Direktórium április 18-án megtiltotta a Debrecen területén levő élelmezési üzemekben, kávéházak69 HBmL. IV. B. 1402/b. 2. 53/1919. ein. és XVI. 11/b. 3. 2134. old. 70 HBmL. XVI. 11/b. 1. 736/1919. ikt. sz. 71 HBmL. XVI. 11/b. 1. 735/1919. ikt. sz. 72 HBmL. IV. 1402/b. 4. 401/1919. ein. és HBmL. IV. B. 1402/b. sz. n. 1919. márc. 18., továbbá XVI. 10/1. 25. old. valamint IV. B. 1406/a. 4832/1919. ein. 188
