A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A két forradalom egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenysége megyénkben 1918-1919
A KÉT FORRADALOM EGÉSZSÉGÜGYI- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGE MEGYÉNKBEN 1918—1919 Mervó Zoltánné I. Megyénk egészségügyi helyzete a polgári demokratikus forradalom előtt A XIX. század utolsó negyedének j elentős közjogi alkotása a közegészség- ügyi szolgálat megjavítása érdekében kiadott 1876. évi XIV. törvény, amely kiépítette az egészségügyi igazgatás szervezetét, de az ország egészségügyi közállapotában alapvető változásokat nem hozhatott. Az 1848/49-es szabadságharc és az 1867-es kiegyezés ugyan utat nyitott a polgári átalakulásnak, de egészségügyi viszonyaink — a gazdasági és politikai elmaradottság folytán — továbbra is korlátozottak voltak. Debrecennek a XIX. század második felében mindössze három betegápoló intézete van: a Várad utcai városi közkórház, ahol a betegágyak száma: 54; a katonai — volt Meszena — kórház a helybeli katonaság ápolására, és a kereskedőtestület nyolc ágyas kórháza, mely az ápolásra szoruló segédek gyógyítására szolgál. A gyógyszerellátást nyolc gyógyszertár biztosítja.1 A polgári betegek elhelyezésére szolgáló egyetlen közkórház állapota sem kielégítő. Nem csoda tehát, ha erős hangon bírálják a fennálló állapotokat a Debreceni Orvos- és Gyógyszerészegylet neves képviselői: Varga Géza, Hajdú megye tisztifőorvosa és Kenézy Gyula a Bábaképezde igazgatója. „A kórház nem méltó egy nagy városhoz, hol a betegek elhelyezésére nincs elegendő hely és felszerelés. A jelenlegi kórház talaja nem lehet tiszta az épület múltjából következőleg, amennyiben a közkórház egy része eredetileg Bika-akol volt.”2 A betegforgalom ennek ellenére — különösen járványok idején — oly nagy, hogy az ágyak közé kénytelenek szalmazsákokat is lerakni vagy két beteget egy ágyon elhelyezni. Hajdú megyében a XIX. század végén még igény sem jelentkezett kórház felállítása iránt, mert „.. .egyes községek lakosai — idegenkedve a kórházi kezeléstől — gyógykezelésüket saját hajlékukban eszközöltetik”.3 Egyedül Böszörmény tart fenn egy 6—10 ágyra berendezett hiányos felszerelésű magánkórházat. A közel 100 000 lakosú Bihar megyei közegészségügyi viszonyok sem jobbak, minthogy a betegellátást a 250 ágyra berendezett megyei közkórház és a nagyváradi gyermekkórház szolgálja. Ezek mellett az Irgalmasrend 22 ágyas, 1 Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása. Szerk.: Zelizy Dániel Db. 1882. p. 793. és Varga Mária: A debreceni közkórház története. Debreceni Szemle, 1942. máj. 6. (Továbbiakban: Varga: Közkórház). 2 Varga: Közkórház i. m. 9. old. 3 Hajdú megye leírása: Szerk.: dr. Varga Geiza Db. 1882. 283. old. 173
