A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója
szerű szövetségnek érezte a kispolgársággal és az intellektuális elemekkel való együttműködést. Jogosnak vélte a velük szembeni bizalmatlanságot, mert korábban a kapitalizmus uszályhordozói voltak. Mégsem utasította vissza közeledésüket, hisz a szocialista államépítés munkájában rájuk is szükség van.137 Közelebbi, természetesebb szövetségest látott a parasztságban. A kis- és középparaszti gazdaságok fenntartása mellett foglalt állást, s vitathatatlan előnyei ellenére sem tartotta idő- és célszerűnek a kollektivizálás erőltetését.138 Hasonló szellemben írtak a többi lapok is, a falu és a város szolidaritását emlegetve, a földművelőket termelésre buzdítva.139 Hallgattak viszont a nagybirtokok kisajátítása utáni teendőkről és az agrárproletárokat annyira izgató földosztásról. Feltétlenül szólni kell arról is, hogyan viszonyultak az egyházi lapok a Tanácsköztársasághoz. Magától értetődik, hogy ezek elsősorban a református egyház belső életével és teológiai témákkal foglalkoztak. Nem kerülhették el azonban, hogy a politikai, nevezetesen a vallás- és egyházpolitikai kérdésekbe (az egyház és az állam szétválasztása, a likvidáció lefolytatása, a vallástanítás problémája stb.) bele ne bonyolódjanak. Keresték, kutatták a református egyház, papság helyét a megváltozott körülmények között, a szocialista társadalmi rendben. Különösen kitűnt e téren a Lelkészegyesület, s vele azonos módon nyilatkozott melléklapja, a Vasárnap, valamint a Debreczeni Protestáns Lap is. A Baltazár püspök által vezetett szárny nézeteit fogalmazták meg. Beletörődést, kivárást, engedelmes alkalmazkodást ajánlottak, erkölcsi helytállásra biztatták a lelkészeket és a híveket. Azt mondták, a kommunizmus (mint krisztusi elv) és a teológia összebékíthető, az egyház szerepet kaphat az új világra való lelki, erkölcsi előkészítésben. Abban reménykedtek, hogy mindennek fejében a kormányzat gondoskodni fog a papságról; még a földjuttatás igénye is felvetődött.140 Egyetlen szerző, Kövér Pál merte nyíltan bírálni a kommunizmus néhány, szerinte gondolt elvét: az ún. nőközösséget és az egyoldalú materializmust.141 Ideológiai felvilágosítás Az újságok ideológiai jellegű közleményei a proletárforradalom eszmei kiteljesítését, az olvasók felvilágosítását célozták. Népszerűsítették a marxista tanokat, ismertették a bolsevikok tapasztalatait, válaszoltak az elméleti kérdésekre. Mindebben a Népakarat és az első Debreczeni Vörös Újság járt elöl jó példával. Az utóbbi Marx, Engels, Lenin, Buharin és mások műveiből kiválogatott hosszabb-rövidebb idézeteket is közölt. Rajtuk kívül a Debreczeni Hírlapban és egy-két alkalommal, a Debreczen, a Debreczeni Független Újság és az utolsó napon A Proletár hasábjain jelentek meg ideológiai vonatkozású cikkek. 137 A kommunizmus eljöveteléhez. DVU.(I.)19I9. ápr. 10. 138 Üzenet a faluba. Uo. 139 Komoly szó a falu népéhez. DH. 1919. ápr. 7.; A föld népe. Debreczen, 1919. ápr. 13.; Rostko- wicz Artúr: Dolgozzon a föld népe. Hajdúföld, 1919. ápr. 20. 140 Vö.: Kónya István: Az 1918—19-es forradalmak és a magyar református egyház. Alföld. 1969. 7. sz. 58—59. old. 141 Új idők útján. Közlöny, 1919. 8. sz. 166
