A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

dekében.126 Az antant által támogatott román királyi hadsereg intervenciója után két okból is a honvédelmi hírek domináltak. Egyrészt a Tanácsköztársaság egyik döntő feladatává vált a mozgósítás, s ebből a debreceni lapok is — mindenekelőtt a Népakarat127 — derekasan kivették a részüket. Másrészt a román támadással szembeni katonai védelmet Debrecenből irányították, néhány napig itt működött a frontparancsnokság.

Helyi sajtóról lévén szó, természetes, hogy a közlemények túlnyomó többsége —- számban és terjedelemben egyaránt — a helyi eseményekkel, problémákkal foglalkozott. A lapok közölték a Munkás- és Katonatanács, a debreceni és a Hajdú vármegyei direktórium, a városi ügyosztályok rendeletéit és és felhívásait; írtak a Debieceni Szocialista Párt és a Vörös Őrség tevékenységéről, a forradalmi törvényszékek üléseiről, a politikai nagygyűlésekről; helyt adtak a szakszervezeti, ipar- és sportegyesületi és egyéb hirdetményeknek. A Népakarattal az élen tudósításaikkal és propaganda jellegű cikkeikkel komoly szerepet vállaltak a tanácsválasztások előkészítésében; azok eredményét szintén méltatták.128

Terjedelmes cikkekben számoltak be az április 18-i ellenforradalmi lázadás lefolyásáról, felszámolásáról, megmagyarázták a történtek okait.129 Nagy teret foglaltak el az újságokban a szocialista átalakulás kérdései. Olvashatunk az üzemek szocializálásáról, a földbirtokrendezésről, a termelés, a pénzügyek és a közlekedés megszervezésének nehézségeiről, a közélelmezés gondjairól, a nagyszabású egészségügyi és szociálpolitikai tervekről, az egyházakat érintő ügyekről stb. Különös figyelemmel fordultak a kulturális élet felé. Ezt nem is annyira a hírek nagy száma mutatja, hanem inkább azok a hosszabb cikkek, beszámolók, amelyek a közoktatás átalakításáról, a pozitív határozatokkal zárult tanítógyűlésről, az első proletárhangversenyről, a képtár megnyitásáról, a színház előadásairól szóltak. Erős politikai-ideológiai aktualitás jellemezte a csekély és esetleges szépirodalmi anyagot.130 Helyhiány miatt nem vállalhatták a lapok a tudományok és művészetek népszerűsítését. Mindössze egy mező- gazdasági ismeretterjesztő cikk látott napvilágot, az is a Vasárnap c. egyházi újságban.131

Összességében elmondható, hogy a helyi politikai sajtó hiteles és részletes tájékoztatást adott a Tanácsköztársaság harminchárom debreceni napjának eseményeiről, életéről; a közlemények történelmi forrásértéke igen magas. Mindazonáltal kissé szárazaknak, egysíkúaknak érezzük a lapokat, a Népakarat és az első Debreczeni Vörös Újság kivételével túlságosan a hírközlésre és a szokványos kommentálásokra szorítkoztak, szemmel láthatóan nem törekedtek önállóságra, saját arculat kialakítására. Könnyű észrevenni azt is, hogy a polgári szerkesztők, újságírók egy része — főleg a Debreczeni Független Újság (később a második Debreczeni Vörös Újság) gárdája — nem

126 Pl. Be a Vörös Hadseregbe. Népakarat, 1919. ápr. 9.; Czmór Béla: Proletár testvér. Uo.: ápr. 12.

127 Pl. Halál a bojáruralomra! Népakarat, 1919. ápr. 18.; Fel proletárok! Uo.: ápr. 20.; Félre a kis- hitűekkel! Uo.: ápr. 22.

128 Pl. Az első igazi választás. Népakarat, 1919. ápr. 6.; Minden proletár szavazzon! Uo.: ápr. 8.; Testet öltött a proletárakarat! Uo.: ápr. 9.

129 Pl. Fegyelmet és rendet! Népakarat, 1919. ápr. 19. Az elfojtott ellenforradalom. DVU. (II.) 1919. ápr. 19.

130 Példaként néhány verseim: Pröhle Vilmos: Világ proletárjai, egyesüljetek! DVU. (I.) 1919. márc 29.; Farkas Antal: Jön az öcsém.DH. 1919. márc. 31.; ifj. Széli István: Úgy szeretném ..., Villám. 1919. ápr. 20.

131 Sz. Gy.: Egy alkalomszerű gazdasági kérdés. Vasárnap, 1919. ápr. 6.

164