A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

gozó tömegek sorsának javítását, jogaik kivívását szerette volna előmozdítani.41 Másik, ki nem mondott célja a hiányzó irodalmi lap szerepének vállalása; ennek érdekében bő irodalmi rovatot nyitott. Közleményei alapján népjóléti-irodalmi lapnak tekinthető. A kispolgári-radikális értelmiségiek és pártállásra való tekintet nélkül a helyi irodalmárok orgánumaként indult. Itt jegyezzük meg, hogy a visszaemlékezések szerint 1918 végén és 1919 elején Gáspár Endre és Kardos László egy szépirodalmi és kritikai folyóiratot alapított, Új Világ címmel. Ennek azonban sehol sincs nyoma, még bibliográfiai adat sem bukkant fel róla.42

Szó esett már a Színházi Figaró Képes Hetilap Vállalatról. A névadó „színházi és mozi hetilap”, a Szatai Ferenc dr. által szerkesztett Színházi Figaró ekkori számai csak töredékesen maradtak fenn. Közvetett forrásokból tudjuk, hogy a forradalom idején is rendszeresen megjelent, a pénteki napokon.43 Műsorhíreket, színlapokat, riportokat, pletykákat és szórakoztató, humoros verseket, novellákat közölt. Február 21-től tartalma bővült: a sportról és a bélyeggyűjtésről is írt; alcíme szerint pedig „szatirikus” lap kívánt lenni. Márciusban másik színházi újság is indult: a Színház és Sport c. „kritikai hetilap”, Herczeg Kálmán szerkesztésében. Első évfolyamából egyetlen szám sincs a közgyűjteményekben. Az egykorú hírlaptudósítás szerint március 20-án, csütörtökön jelent meg először, s színházi, mozi és sporthíreket, kritikákat tartalmazott.44

Érdekes színfoltja volt a debreceni sajtónak a Villám c. élclap, amely több mint négy évi szünet után 1919. január 12-én újra megjelent. Kiadótulajdonosa Than József (a Debreczeni Újság kiadó-szerkesztőjének öccse), felelős szerkesztője Pálfy József volt.45 Nyolc oldalon, vasárnapi dátummal, de pénteken tették közzé.46 Ötletes, éles nyelvű újságocska volt, közepes színvonalon. Népszerűségét és 2—3000-es példányszámát a „Kellemes és kellemetlen kérdések” c. terjedelmes rovatának köszönhette, amelyben névreszólóan oda-odamondogatott a helyi személyiségeknek.47 Az élcek, humoreszkek, karikatúrák nagyobbik hányada a politikai eseményekre és a nehéz gazdasági helyzetre reflektált, de sok volt az ún. időtlen úri, kispolgári vicc is. Nem hiányzott az elmaradhatatlan Bugyi-rovat sem. Egyébként a polgári demokratikus forradalom idején megjelent a Bugyi Újság c. humoros hetilap is. Korabeli példányai elkallódtak; Pálfy József úgy emlékezett, hogy ekkor — Pityke Pál álnéven — Balassa Sándor szerkesztette és adta ki, a Bugyi-történeteket pedig Kiss Sándor nyomdász írta.48

Eredetileg hetenként, a polgári demokratikus forradalom hónapjaiban azonban rendszertelenül és változó terjedelemben látott napvilágot Hajdú Vármegye Hivatalos Lapja, amelyet Sinay Gábor aljegyző szerkesztett.49 A tör41 A Fáklya. Fáklya, 1919. márc. 16.

42 K.P. (KardosPál): Gáspár Endre. Néplap, 1955. ápr. 24.; Kardos László: Egy részvevő emlékeiből ... K.L.: Hármaskönyv. Bp. 1978. 14. old.

43 DU. 1918. nov. 7.

44 A Hírlap, 1919. márc. 22.

45 A kiadóhivatal és a szerkesztőség az Arany János u. 48. szám alatt volt, a lap a Debreczeni Újság nyomdájában készült.

46 Vö.: DU. 1919. jan. 12.; jan. 19. stb.

47 Pálfy József: A debreceni élclap-irodalom története. (Kézirat.) Db. 1963. 227. old. (KLTE Könyvtár Ms 11/8.)

48 Uo. 236. old.

49 1918. november 6-án, 18-án, december 21-én, 1919. január 11-én és február 28-án jelent meg. Kiadta a vármegye, s Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalatában nyomták.

152