A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Az 1918-1919-es forradalmak debreceni sajtója

az Ipartestület hírei, közleményei. Than kitűnő hírszolgálatot szervezett. Budapesten saját tudósítója volt (Paál Jób); számos interjút és rengeteg kishírt közölt, nagyon gazdag „Újdonságok” rovata vasárnaponként a 2 — 2,5 oldalt is elérte. A Nemzeti Tanács, Munkástanács, Néptanács, a városvezetés és a köz- igazgatás munkájáról ez az újság számolt be legrészletesebben; tulajdonképp egy félhivatalos helyi lap funkcióját töltötte be.

A Hírlap c. esti (délutáni) újságnak Székely Imre volt a tulajdonosa és a felelős szerkesztője.26 Címének megfelelően elsősorban híreket, beszámoló jellegű tudósításokat és közérdekű közleményeket tartalmazott. Pártállása nem deríthető ki — nemigen kapcsolódott egyik politikai szervezethez sem —, az viszont igen, hogy a polgári demokratikus forradalom és a köztársaság őszinte híve. Nem túl nagy, de állandó közönsége volt.27 Népszerűségét, olvasottságát annak köszönhette, hogy délután jelent meg.

Februárban konkurrense támadt: a Debreczen. Déli Hírlap. A Debreczen addig politikai hetilapként látott napvilágot, vasárnaponként. (A háború alatt és előtt hetente kétszer is.) Nagy múltú újság, 1918-ban már 50. évfolyamánál tartott. Ekkor Horovitz Zsigmond nyomdatulajdonos volt a kiadója és a felelős szerkesztője.28 Komoly anyagi nehézségekkel küszködött, 1919 elején pár hétig szünetelt is. Februárban a Horovitz-féle nyomdát átvette a hónap első napján alakult Hajdú megyei Nyomda és Lapkiadó Vállalat,29 amely február 10-től újra megindította az újságot, mégpedig délben megjelenő napilapként.30 Felelős szerkesztője Nemény Vilmos baloldali újságíró, a Polgári Radikális Párt debreceni vezetőségének tagja lett. A Debreczen már 1918 végén teret adott e párt programjának; ez a vonal most felerősödött.31 Nemény jó, mozgékony hírlapot csinált, s vezércikkeivel harcosan politizált. A forradalom továbbfolytatását kívánta, vállalta a szociáldemokratákkal való együttműködést is, ám a proletárdiktatúra gondolatával egyelőre nem tudott megbarátkozni.32

A Debreczeni Hírlap, a Balassa Sándor által kiadott és szerkesztett hétfői újság egy ideig a maga nemében páratlan jelenség volt a helyi sajtóban.33 Hétfőn reggel egyetlen más lap sem jelent meg a városban, így híreivel, színházi kritikáival, tárcáival és hirdetéseivel viszonylag nagy érdeklődésre tarthatott számot. Főleg az ún. középrétegek olvasták. 1919 elején ennek is akadt vetélytársa: a Hétfői Újság. A Színházi Figaró Képes Hetilap Vállalat adta ki, és ennek tulajdonosa (főrészvényese), Szatai Ferenc dr. volt a felelős szerkesztője.34 Első száma január 13-án, utolsó (hetedik) ismert példánya pedig február 24-én látott napvilágot. Tipikus bulvárlap, ún. jól értesült újság volt, főként a színház, a mozi és hasonlók köréből. Verseket, elbeszéléseket is közölt; helyi szerzők munkáit, műfordításait. Pontos okát nem tudjuk, de valószínűleg érdektelenség miatt fulladt kudarcba e próbálkozás.

Életképesebbnek bizonyult a Hajdúföld c. falusi politikai hetilap. 1919.

26 Saját nyomdával rendelkezett. A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe: Hunyadi u. 13.

27 Pálfy J.: i. m. II. r. 1. old.

28 A kiadóhivatal és a szerkesztőség a Darabos utca 7. szám alatt volt.

29 Debreczen, 1919. febr. 11.

30 Február elején más napilaptervek is felmerültek. Vö.: Új napilapok Debrecenben. Hétfői Újság, 1919. febr. 3.

31 Vő.: A „Debreczen” újra napilap lesz. Debreceni Tükör. 1919. febr. 6.; Nemény Vilmos: Búcsú a Tükörtől; Uo.: febr. 27.

32 Vö.: Ha nem lesz ... Debreczen, 1919. márc. 14.

33 Ekkoriban Székely Imre nyomdájában készült.

34 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hatvan u. 1.

150