A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben
hogy mindnyájan testvérek és egy világcsalád különböző nyelvet beszélő, de egyénenként egyformán örülő és szenvedő ... tagjai vagyunk. Krisztus nem azt mondotta volt: magyar, gyűlöld a románt és román gyűlöld a magyart, hanem azt, hogy: ember, szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”. Sürgette az anya- és csecsemővédelem megszervezését, a kötelező anyasági biztosítást, gyermek- és csecsemővédők létesítését, napközi otthonokat, állami szülőotthonokat, a gyermekmunka teljes eltörlését, a lakásviszonyok javítását, az alkohol elleni küzdelmet és a prostitúció felszámolását, melyet a forradalom győzelme után is megtűrt a társadalom.67 A klérus lapja, a Tiszántúl december 17-i számában megtámadta az írónőt, kiforgatta szavait. Miklós Jutka nem késlekedett a válasszal.68 Az egyházak persze nem ok nélkül nyugtalankodtak: 1918. december 17-én Kiss János nyomdászt, a munkásmozgalom fiatalon elhunyt váradi harcosát egyházi szertartás nélkül, vörös lobogó alatt temették el.69 A Nagyvárad, amelynek a forradalom alatt Hegedűs Nándor, a későbbi neves Ady-kutató volt a főszerkesztője, tárgyilagosan referálta az irodalmi és művészeti eseményeket, s kellő fogékonyságot mutatott az új idők szelleme iránt. 1918. december 22-én az újság megemlékezett Marx Károlyról, „a Kommunista Kiáltvány örökre emlékezetes szerzőjéről”, születésének 100. évfordulóján, később70 számon tartja, hogy Szamuely Tibor és Kun Béla egykor váradi újságírók voltak, s Kun Béláról inkább melegen, mint tartózkodóan ír. Lelkesen búcsúztatja Antal Sándort, „a nagyváradi kultúráiét pompás harcosát”, akit a Külügyminisztérium óhajt fontos misszióval megbízni. Antal Sándorra, aki csak később távozott el Nagyváradról, a Külügyminisztériumban dolgozó Dutka Ákos hívta fel a figyelmet.71 A nagyváradi Társadalomtudományi Társaság 1919 jnuárjában felújította működését, s előadássorozatot szervezett a francia irodalomról és tudományról. A terv dr. Berkovits Renétől származott. Az első előadást dr. Szilas Izidor tanár tartotta, bevezetőt dr. Ágoston Péter főispán mondott. Hangoztatta, hogy nem szolgalelkűségből hódolnak a győztes francia népnek, hanem a mindig becsült francia kultúrának áldoznak, amelytől belül a germán szellemi despotizmus idején sem távolodtak el. Szilas Izidor a XIX. századi francia irodalom nagyságairól és irányzatairól értekezett.72 Január 31-én Hegedűs Árpád előadása került sorra „A francia irodalom hatása a magyar irodalomra” címmel. Kempner Magda kereskedelmi iskolai tanárnő, a váradi feminista mozgalom kitűnő alakja pedig ifjúsági társadalomtudományi előadássorozatot szervezett lányok számára. A tíz előadásra tervezett sorozatban olyan címeket találunk, mint A társadalom fejlődésének története, Történelmi materializmus és szocialista világnézet, Az irodalom szerepe a társadalom fejlődésének irányításában stb. Arról van tudomásunk, hogy Kempner Magda a bevezető előadást megtartotta.73 Dr. Halländer Rózsi Lily Braumról, a neves szocialista írónőről tartott előadást, aki előkelő származása ellenére is átérezte az elnyomatást, a jogfosztottságot és a tömegnyomort.74 Váradon 1918 novem67 Nagyvárad, 1918. dec. 17. 68 Nagyvárad, 1918. dec. 18. 69 Nagyvárad, 1918. dec. 18. 70 Nagyvárad, 1919. jan. 16. 71 Nagyvárad, 1919. jan. 9. 72 Nagyvárad, 1919. jan. 16. 73 Nagyvárad, 1919. jan. 23. 74 Nagyvárad, 1919. febr. 4. 138
