A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben
Tény, hogy a Tanácsköztársaság négy debreceni hetében jelentős alkotások nem születtek: hiszen az egymást kergető események nem kedveznek a múzsákkal való társalkodásnak. Az írók szervező munkája, készülődése viszont jelzi, hogy előbb a körülményeket próbálták előkészíteni a zavartalan alkotó munkához. Két íróvendége volt Debrecennek a Tanácsköztársaság idején. Az egyik Nagy Endre, a jeles író és népszerű konferanszié. A Népakarat április 3-i száma adta hírül, hogy Nagy Endre április 6-án két előadáson fog konferálni, majd április 7-én a proletárgyermekeknek ingyenes előadást tart a Bika dísztermében.25 A népszerű írónak a Népakarat nagy hírverést csinált, még kétszer hozott előzetest, méghozzá a legmelegebb hangon.26 Előadásairól pedig rövid, de módfelett elismerő kritika látott napvilágot. Megtudjuk belőle, hogy a három előadást Nagy Endre zsúfolt ház előtt tartotta. A recenzens szerint az előadások elmések, lebilincselőek voltak. A tudósításból azonban nem derül ki közelebbi a csevegés tárgyáról, politikai színezetéről. A továbbiakban is csak esztétikai minősítésre szorítkozik.27 Egy pár nappal később Tábori Kornél érkezett Debrecenbe, hogy megtartsa a már Budapesten „óriási szenzációt keltett leleplező előadásait”. A debreceni direktórium olyan nagy súlyt vetett arra, hogy a proletár munkások érdekes, de egyben nekik való nívós és értékes előadásokat kapjanak — Tábori Kornél előadásait ilyennek találta —, hogy elrendelte, „e két napra az Uránia ajtói megnyíljanak”. Miféle előadások voltak ezek? Vetített- és mozgóképekkel fűszerezett szöveges beszámolók. Az egyik előadás ezt a címet viselte: Hogyan bántak a néppel (A múlt gazságai), A másiké: A bukott rendszer bűnei (Tiltott és titkos képek és okmányok).28 A nagyhírű vendég meg is tartotta az előadásokat, sőt a felsorolt műsorszámokon kívül újabbak is sorrakerültek (Amit eddig a cenzúra letiltott, A háború eltitkolt borzalmai, a nagy tragikomédia).29 Ennyi adat birtokában utólag nehéz lenne Tábori Kornél szereplésének értékét megítélni, annál is inkább, mert a szenzációéhes író és riporter Tanácsköztársaság előtti és utáni működése tipikusan polgári színezetű. Lehetséges persze, hogy bemutatott anyagával és mondanivalójával jól szolgálta a Tanácsköztársaság érdekeit. Az írók és művészek szakszervezetének írói szakosztályában dr. Sza- tai Ferenc, a Színházi Figaro című lap kultúralap adományából pályázatot hirdetett proletárdal megírására. A pályadíj száz korona volt. A pályaműveket jeligésen kellett beküldeni 1919. április 29-ig. A díjat nyert pályamunka megzenésítésére Szatai újabb száz koronát ajánlott fel, de ennek feltételeit a művészi szakosztályokra bízta.30 A pályázatot a kiváló újságíró nagy szeretettel gondozta, az április 23-i tehát az utolsó Népakarat számban figyelmeztetett rá, hogy a pályázat határideje április 29-én lejár... Nagyszerű terv maradt egy új irodalmi, művészeti és tudományos folyóirat létesítésének gondolata is, melynek szerkesztésére Nagy Zoltánt kérték fel. 25 Népakarat, 1919. ápr. 3. 26 Miről beszél Nagy Endre a Bikában? ... Előadásainak menetét bajos volna előre megállapítani. Ezt ő maga sem tudja. Nagy Endre nem szokott „készülni” konferálásaira. Azt mondja el, ami a helyszínen eszébe jut. Az azonban biztos, hogy mindig az aktuális dolgokról, s mindig a legötletesebben beszél. Népakarat, 1919. ápr. 4. 27 Nagy Endre előadásai. Népakarat, 1919. ápr. 8. 28 Népakarat, 1919. ápr. 11. 29 Népakarat, 1919. ápr. 13. 30 Népakarat, 1919. ápr. 10. 130
