A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben

Debrecennek azokban az években öt mozija volt (Apolló, Uránia, Uránusz, Bika-mozgó, Meteor). Csömör Gyula Meteor moziját kivéve, amelyet főleg a külsőségek közönsége látogatott, a másik négy mozit egy részvénytársaság irányította, mely régóta monopol helyzetet élvezett. A Hétfői Újság 1919 januárjában a demokratikus időkre hivatkozva sürgeti az Apolló-mozgó- színház Rt. monopol helyzetének felszámolását.

A Tanácsköztársaság művészetpolitikája

A Népakarat című debreceni újság második száma9 március 25-én számol be a nagy átalakulás napjairól. Meglepetésszámba megy, hogy a városi színházakat már március 24-én szocializálták, mégpedig Török Gábor és Vági Gábor direktóriumi tagok jelenlétében. Az igazgatói teendők ellátására öttagú színházi direktóriumot választottak, amely a nap folyamán átvette a színházi pénztárt is. Megalakították a színészek szakszervezetét is.10

A színház szocializálásával a debreceni vezetőség egy kicsit előreszaladt, nem egyeztette intézkedését a központi szervekkel. Erre utal, hogy Lukács György közoktatásügyi népbiztos három nappal később, március 27-én táviratot küldött a debreceni munkástanácsnak, amelyben elrendeli, hogy a további intézkedésig a régi vezetőség maradjon a helyén, a volt igazgatót megbízza teendőinek folytatásával.11

A tanácshatalom helyi szervei március 23-án átmenetileg betiltották Debrecenben a kártya- és hazárdjátékokat.12 Sajnálatos módon egy nappal később a katona- és munkástanács végrehajtó bizottsága a szén és egyéb fűtőanyagok hiánya miatt elrendelte a színházak, a mozik előadásainak korlátozásait, a bálák, felolvasások, kabarék megszüntetését.13 Az új hatalom művészetpolitikájának lényegi jellemzője, hogy a vele rokonszenvező írókat, művészeket összefogta, szakszervezetbe tömörítette a szervezett munkásokhoz hasonlóan. A Népakarat március 29-i számában jelent meg az alábbi felhívás: „Felkérjük az összes író, festő, szobrász, színész, iparművész, zenész és újságíró elvtársainkat, hogy ma délután négy órakor a kereskedelmi tanintézetben jelenjenek meg a díszteremben”. A lap április elsejei száma tudósít róla, hogy megalakul az írók és művészek szakszervezete hét szakcsoporttal. A pártvezetőség megbízásából a gyűlést Thoroczkai Oszvald festőművész vezette. A hét csoport a következő volt: 1. színészek, 2. újságírók, 3. írók, 4. festők-szobrászok, 5. zenészek, 6. iparművészek és művészeti iparosok, 7. cigányzenészek. Elnöknek Thoroczkai Oszvaldot (festőművész) választották, alelnöknek Remete Géza (rendező), titkár Namény Vilmos (újságíró). A jegyzők: Szatai Ferenc dr. (újságíró), Gáspár Endre dr. (újságíró), pénztáros: Takács Edit. Ellenőrök: ifj. Kovács Béla

9 Népakarat 1919 шаге. 23. — ápr. 23.

10 „Török elvtárs meglepetéssel hallotta, hogy a színészek mindeddig nincsenek szervezkedve. Első kötelességének tartotta a szervezkedést. A társulati ülés nyomban kimondta, hogy megalakítja a színészek szakszervezetét. Elnök lett Remete Géza, bizalmi férfiak: Ladányi Imre és László Gyula. Jegyző: Oláh Ferenc. Azután megbeszélték a színház szocializálásának részleteit. Az igazgatói teendők ellátására öttagú direktóriumot választottak, melynek tagjai Heltai Jenő, Ladányi Imre, Várnay László, Remete Géza, Verő Márta.” Népakarat, 1919. márc. 25.

11 TK. HB-ban. 371. old.

12 Uo. 369—370. old.

13 Uo. 370- 371. old.

127