A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben
Jenő teológus professzor állt nyíltan, kezdettől fogva végig a tanácshatalom oktatáspolitikája mellé. Már 1919. januárjában felvetette az állam és egyház szétválasztását, az iskolai vallásoktatás fakultatívvá tételét. Nemcsak a ^sajtóban, de az élő szó erejével is igyekezett a pedagógusokat felvilágosítani. Április 6-án Hajdú megye tanítóságának tart előadást „Iskola és az egyház” címmel. Először 1919 elején vetődött fel a Természettudományi Kar felállításának terve, amikor is a Közoktatásügyi Minisztérium a Debreceni Tudományegyetem Tanácsához intézett leiratában a „mennyiség- és természettudományi kar” mielőbbi megszervezését helyezte kilátásba. Sőt bizonyos előkészületek folytak a palla- gi Mezőgazdasági Akadémiának az egyetemhez való kapcsolására ’’természet- tudományos és gazdasági fakultás” kiépítésére is. Az e célból kiküldött vegyes bizottság a részletes tervezetét el is készítette, de akkor sem a mennyiség- és természettudományi kar létesítésére, sem pedig a pallagi Gazdasági Akadémiának az egyetemhez való kapcsolására vonatkozó tervek a Tanácsköztársaság bukása utáni viszonyok között nem valósulhattak meg.51 A néptömegek megmozdulásai, a polgári forradalom állandó balratolódása nem volt hatástalan a pallagi Gazdasági Akadémia életére sem. Az 1918. november 8-i tanári ülés Sztankovics igazgató javaslatára úgy döntött, hogy „a nagy időkre való tekintettel” a testület üdvözölje Búza Barna földművelésügyi minisztert, amelyhez valamennyien örömmel hozzájárultak. Rapaics Raymund professzor vezetésével komoly agitációs és szervező munka indult a tanárok és hallgatóság körében. Az új szellem jeleként Pallagon 1918-ban jelenik meg először három leánytanuló s ezek felvételét hosszas megbeszélések előzték meg, végül is a testület 1918. december 18-án egyetértett felvételükkel. A Tanácsköztársaság idején már szélesebb körök kapcsolódtak be az oktatás korszerűsítésének munkálataiba. Sőt március 21-re Rapaics szervezőmunkájának eredményeként majdnem valamennyi tanár tagja volt a szakszervezetnek. 1919. május 19-én a pallagi Gazdasági Akadémia egyik hallgatójának rendőrségi vallomásában olvashatjuk: „Amikor a szovjet kormány megalakult, Rapaics ... első óráján nem tantárgyakból tartott előadást, hanem ... kifejtette ... milyen szép a kommunizmus, egy új és szebb világot fog teremteni a régi romlott világ helyett, amikor csak az igazság győz”. Az ellenforradalom sajnos Rapaics Raymund felelősségre vonását sem mulasztotta el. A történeti hűség miatt meg kell jegyeznünk, hogy a debreceni felsőoktatási intézményekben a legfontosabb területen az oktatás tartalmában és módszereiben alapvető változások, reformok nem születtek. A polgári demokratikus forradalom kitörése után a tudományegyetemi hallgatók is megmozdultak. A korábban létrehívott ún. permanens bizottságot kibővítették, mely Thury Levente közreműködésével november 1-én diáktanáccsá alakult át. E tanács felhatalmazta Thuryt, hogy vegye fel a kapcsolatot a Munkástanáccsal, s amikor az diákságot érintő ügyeket tárgyal, Thuryt föltétlenül hívják meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók progresszív tagjai az internátusbán „szociológiai” előadássorozatot szerveztek, majd a március 22-i előadás után az új társadalmi rendszer építéséért tevékenykedő diákok mgealakí- tották az Egyetemi Hallgatók Szocialista Szakszervezetét, megválasztották annak vezetőségét a bizalmiakkal együtt. Elnöke Thury Levente lett. A pallagi főiskolásoknak is „kezdeményező szerepük volt” e szervezet életrehívásában. 51 Népakarat, 1919. ápr. 3.; KLTE Debrecen, 1972. Szerk.: Némedi Lajos; 25 éves a KLTE Természettudományi Kara. Db. 1975. Szerk.: Csikai Gyula. 120
