A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben
színvonalának emelését célozta az, hogy a Bihar megyei „kormányzótanács” április elején elrendelte az analfabéták összeírását s őket ingyenes tanításban akarta részesíteni.27 Hajdú megyében az analfabétizmus elleni küzdelem nem volt ilyen mértékű, némely község direktóriuma, mint pl. a püspökladányi elhatározta, hogy ingyen analfabéta-tanfolyamot rendez. Moór Jakab tanító „oktatómunkás” bejelenti, hogy az oktatószemélyzet, a „szellemi proletárok” már most megkezdik az analfabéták ingyenes oktatását, szocialista szellemű általános, ingyenes előadások tartását ifjak és felnőttek számára, valamint szocialista szellemű közkönyvtár létesítését. Sőt Csenki Imre elvtársával egyetértve a zeneestély tiszta jövedelmét „a fentiek értelmében szükségelt tankönyvek, szociális művek beszerzésére, ezennel a helybeli Szovjet Tanácsnak felajánlom”.28 Elsőrendű feladatként jelentkezett a felekezeti iskolák túlzsúfoltságának megszüntetése, a nagylétszámú osztályok megosztása, illetőleg újaknak a felállítása. A Népakarat március 28-i száma közli, hogy a Debreceni Munkás- tanács — feltehetően az elemi iskolai osztályok zsúfoltsága megszüntetése érdekében — a régi csapatkórházat iskolai célokra igénybe vette és elrendelte átalakítását. Mint ahogy a munkássajtó április 8-i száma is megállapítja: „Mi sem bizonyítja a felekezetek bűnös közönyét kirívóbban, mint az a körülmény, hogy 70 vagy 70-en felül vannak a tanítványok 38 osztályban, 80-an felül 18-ban, 90-en felül 3-ban”, s mindez Debrecenben, a híres, gazdag cívis városban volt így. Milyen lehetett akkor a helyzet a megye falvaiban, a többnyire egytanítós felekezeti iskolákban ? Hadd idézzem ezzel kapcsolatban a korabeli közlemény megjegyzését is: „Az új rend képviselőinek legelső törekvése ezt a Debrecenhez nem illő, szégyenteljes állapotot a lehető leggyorsabban az osztályok szétosztásával, délutáni tanítással megszüntetni. Legyenek a szülők nyugodtak a tanítás és nevelés ügye hivatott kezekbe került”.29 A zsúfoltság gyors megszüntetése érdekében a Debreceni Tanítók Szakszervezete április első hetében tanítógyűlést hívott össze, amelyen a kisebb iskolák összevonása és osztálybontások révén 147 állami elemi iskolai osztályt alakítottak ki, ezeket 18 igazgatói körzetbe osztották be, és — mint a Népakarat április 8-i számában olvashatjuk — „minden körzet önállóan választotta meg igazgatóját”.30 Ennek jelentőségét csak akkor mérhetjük fel, ha figyelembe vesszük, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság az iskolák egységesítéséről, az osztatlan iskolák, a nagylétszámú osztályok megszüntetéséről szóló 10. számú KN. rendelete csak két hét múlva, április 20-án jelent meg. Az igazgatói körzetek kialakítása volt az első lépés az osztályszempontokat tükröző és képviselő feudális tanügyigazgatási rendszer áttörésére. Tudvalevő ugyanis, hogy a debreceni tanácshatalom mind a volt tankerületi főigazgatóság — élén Ady Lajossal —, mind pedig a volt megyei tanfelügyelőség tisztviselői karát meghagyta hivatalában, csupán — a városi párttitkárságon működő — politikai megbízottakkal ellenőriztette tevékenységüket. Ezek a meghagyott hivatalnokok minden munkáshatalmi rendelkezést a szó szoros értelmében szabotálni, végrehajtásukat késleltetni, elodázni törekedtek. Ezzel kapcsolatban 27 TK. HB-ban 79. dokum.; Fehér András: A forradalmak útján c. id. mű 125. p. 28 Népújság. (Püspökladány) 1919. ápr. 3.; TK. HB-ban 297. dokum. Jakab Sándor nádudvari tanító kommunista könyvtár megalapításának lehetőségét vetette fel, Pálfi János derecskéi nevelő pedig a felnőttek iskolájának megszervezését szorgalmazta. 29 TK. HB-ban. 299., 296., 326. dokum. 30 Uo. 296 dokum. 112
