A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Vaskó László: A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság iskolapolitikája megyénkben

tása, az iskolák államosítása, a vallásoktatás megszüntetése. Sem a minisztériumban, sem a tankerületi főigazgatóságokon, tanfelügyelőségeken nem hajtott végre nagyobb személycserét, a régi hivatalnokok továbbra is megmaradtak funkciójukban. Lovászy minisztériuma a bírálatok ellenére is megkezdte programjának végrehajtását. A nők előtt megnyitotta az egyetemek, műegyetem és jogakadémiák kapuit, a tanítókat bér- és nyugdíjügyek tekintetében besorolta az állami fizetési kategóriákba. Ezek ellenére sem csodálkozhatunk azon, hogy a forradalmi erők és a progresszív nevelők nem voltak megelégedve a történtekkel és gyökeres változtatásokat követelve élesen támadták a minisztériumot. Lovászy ugyan lemondott s Kunfi Zsigmond az 1919. januári kormányalakítás új minisztere is csak ígéretet tesz az iskolák államosítására. Erre is — miként az egész közoktatásügy forradalmi átalakítására — csak a proletárdiktatúra kikiáltása után kerülhetett sor. A következőkben — történeti adalékokkal alátámasztva — tekintsük át ezt a folyamatot Hajdú és Bihar megye iskoláiban. A Debreceni Állami Főreáliskola tanári testületé 1918. november 1-i tanácskozásán kimondta, hogy csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz, s erről a debreceni végrehajtó bizottságot is értesítették. Sőt a Nemzeti Tanács felszólítására a felsőbb osztályos növendékek közül többen vállalkoztak polgárőri, sőt nemzetőri szolgálatra is.5 1918. december 2-án Debrecenben is megalakult a Munkástanács, melynek tagjai között ott találjuk dr. Lefkovits Vilmos tanárt is, akinek jelentős része volt abban, hogy e szervezet radikális tevékenységet fejtett ki. Több dologban, így az iskolák demokratizálását illetően is öntevékenyen intézkedett, az SZDP pedig az iskolák ellenőrzését szorgalmazta. 1919. március 19-én egy három tagból álló küldöttség — Lefkovits Vilmos, dr. Ferency Gyula egyetemi tanár és Dékán Samu ref. gimnáziumi tanár — megjelent az állami főreáliskolában s bejelentették az igazgatónak, hogy ők társadalmi ellenőrzést kívánnak végezni „az iskola szelleme, a tanítás módja és az osztályozás mértéke fölött”, amihez az iskola vezetője, hozzájárult.6

1919 elején létrejött a Debreceni és Hajdú megyei Tanítók Szakszervezete, mely az SZDP vezetése alatt állt s a polgári demokratikus követelések valóra- váltására törekedett. 1919 februárjában a nevelők jelentős része testületileg csatlakozott a mozgalomhoz. A megye több községében a munkások és parasztok mellett értelmiségiek, köztük többen tanítók, elsősorban a felekezetiek — együttműködve az orosz fogságból hazatért katonákkal — álltak a demokratikus forradalmi megmozdulások, illetve az akkor kibontakozó pedagógus szakszervezeti munka élére. Ezek az adalékok is jelzik a megérett és türelmetlen szocialista forradalmi hangulatot megyénkben is. Tervezetek, memorandumok születtek az oktatási intézmények szocializálására, nagy lendületet vett a nevelők egységes szervezetbe történő tömörülése és diákok kapcsolódtak be a szocialista mozgalomba. Zoványi Jenő radikális gondolkodású ember a debreceni egyetem teológiai professzora — akit az ellenforradalmi rendszer állásától megfosztott és háromhónapi börtönbüntetésre ítélt — a Debreceni Tanítók Szakszervezetében tartott előadásaiban már 1919 januárjában felveti az állam és az egyház szétválasztását, az iskolai vallásoktatás fakultatívvá tételét. Később a Fáklya című Debrecenben megjelenő hetilap március 23-i számában „a nemzeti egység, a tudományos szellem, az egészséges fejlődés, a társadalmi szoli5 HBmL. VIII. 51/a. 3.

6 HBmL. VIII. 51/a. 3. 1919. márc. 19.

105