A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Ónosi László: A két forradalom néhány kérdése, különös tekintettel Balmazújvárosra

tott bérleteket (9728 kh) tartják és átmenetileg ezeket hagyták meg a kispa- rasztok kezelésében.26

Az 1919. áprilisi események sorából kiemelkedik a tanácsválasztások előkészítése és lebonyolítása. Jelentőségét itt különösen hamar felfogják s ez külön is politikai aktivitást és felpezsdiilést eredményezett, hiszen a választásban most a felnőtt lakosság mint választó és mint választható állampolgár is érdekelt lett. Különösen megnövekedett a fiatalok és a nők aktivitása. Az április 7-i tanácsválasztás előtti napon nagy népgyűlés jelezte a választás politikai jelentőségét, ahol a két debreceni szónok mellett felszólalt Veres Péter is. A választást mindössze az zavarta, hogy nem adtak ki névjegyzéket. A népakaratnak megfelelően kevés kivétellel a tanácsba a Földmunkástanács korábbi tagjait választották meg.27

1919. április 16-ig a megalakult helyi tanácsok küldöttei megválasztották a járási és a megyei tanácsot. A központi járási tanácsba és az intéző bizottságba is Balmazújvárosról I. Tarr Sándort beválasztották. A megyei tanácsba Csige István került, akit egyben a megyei tanács április 16-i ülése egyhangú szavazással az országos tanácsba is delegált Szepessy Albertiéi (Debrecen) és Horváth Sándorral (Hajdúnánás) együtt.28 Veres Péter politikai megbízottként dolgozott a debreceni központi járás mezőgazdasági termelőbizottságában a megyei és járási tanács döntése alapján.

Mindezek egyben igazolják, hogy Balmazújvárost a tanácshatalom időszakában is a megye egyik legjelentősebb vidéki területének, forradalmi gócpontnak tartották. 1919 április második felében a községi tanácsi vezető tervbevett egy sor jelentős feladatot, többek között a régi tisztviselők politikai felülvizsgálatát, a közigazgatás megtisztítását, amit azonban már derékbatört az intervenciós román csapatok bevonulása és a régi hatalom vezetőivel való ösz- szefogás útján megtestesült terrorja. 1919. április 22-én elesett Vámospércs, 23-án hajnalra bevonultak Debrecenbe és megdöntötték a munkáshatalmat. A hadügyi népbiztosság összefoglaló helyzetjelentése szerint az ellenséges román csapatok lovassága Debrecenbe történt bevonulása után nem sokkal „Balmazújváros felé az előrenyomulást azonnal folytatta” és a községet elfoglalta.29

Április 30-án az egész megyében megdöntötték a proletariátus hatalmát és a román királyi haderő vette kezébe a katonai megszállás kapcsán a tényleges politikai hatalmat. A mintegy egy évig tartó megszállás első lépése a forradalom vívmányainak és szervezeteinek felszámolása, szétrombolása volt.

Some Aspects of the Two Revolutions in Balmazújváros László Ónosi

It has always been an exciting task for a historian to examine the past events, to research the processes and tendencies. It holds true especially in respect of the events of the working class movement, the históriai antecedents of our socialist present. In the framework of regional history some particular issues can be illuminated which may contribute to drawing more general conclusions.

26 Veres Péter: Történelmi jelenlét i. m. 158—159. old.; HBmL. IV. В. 905/b. 162. 1746/1920.; Veres Péter: Számadás i. m. 217. old.

27 Veres Péter: Számadás i. m. 215—216. old.; Varga A.: i. m. 229. old.

28 Népakarat, 1919. ápr. 17.; Vö.: Hajdúföld, 1919. ápr. 20.; Veres Péter: Számadás i. m. 216. old.

29 A magyar munkásmozgalom ... i. m. VI/а. köt. 306. old.

101