A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Gazdag István: Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az első világháború éveiben
a pénzügyi egyensúly állandó romlása következtében a polgári demokratikus, majd a proletárforradalom győzelme egy szétzilált közigazgatási apparátust, fejlődésükben megtorpant, anyagi erejükben legyengült városokat és községeket talált. A világháborúnak a gazdasági életre gyakorolt átfogó hatását a bankok, takarékpénztárak összegző értékeléséből ismerhetjük meg a legtömörebben: „A csaknem három év óta dúló világháború pusztító hatása rányomta bélyegét közgazdasági életünkre, s üzleti életünk a múlt év folyamán is az üzlettelenség jegyében folyt le”, állapította meg a Hajdúböszörményi Városi Takarékpénztár igazgatóságának évi jelentése 1916-ban.16 A kormány az 1914. augusztus elsején életbe léptetett moratóriummal igyekezett védelemben részesíteni az egyéneket fizetési kötelezettségük határidejüknek elhalasztásával, ezentúl megvédeni a betevők ostroma elől a takarékpénztárakat és a letéti bankokat. A Debreceni Első Takarékpénztár viszont rámutatott, hogy „.. .a moratórium betétállományunkat kevéssé óvta meg, mert betevőinket minden méltánylandó esetben rendelkezésre állottunk”.17 Központi intézkedésre alakult meg 1914. október 13-án a Magyar Hadi Hitelintézet, mint részvénytársaság. Feladata a hitelképes kereskedők és iparosok hitellel való ellátása. A pénzügyi helyzet stabilizálása érdekében vetette fel Teleszky János — későbbi pénzügyminiszter — 1915 áprilisában a Pénzintézeti Központ szervezésének gondolatát. Az ellenzék fenntartással fogadta a tervet. „Ha most egy intézményt teremtünk, amely az országnak összes pénzintézeteit egy központtól teszi függővé, amely központ pedig teljesen a kormány hatalmában van ... elvész utolsó maradványa is a szabad politikai állásfoglalás lehetőségének, amely ma még fennáll.” A Pénzintézeti Központ működését végül is 1916. június 30-án kezdhette meg és 1917-ben már „.. .nagyszabású rendező műveletet hajtott végre a debreceni pénzpiacon, ahol a helyi szükségletet messze meghaladó mértékű alapítások túltengése, az ebből eredő egészségtelen verseny következtében 15 hitel- szövetkezet és néhány részvénytársasági alapon működő pénzintézet került válságos helyzetbe”.18 A központ a feladat megoldása érdekében helyi kirendeltséget létesített Debrecenben. A sikeres tárgyalások következtében a közel 9 000 000 koronát kitevő tartozásokra 80—100%-os kielégítés volt a hitelezők részére folyósítható. A pénzügyi élet alakulásából egyértelműen kitűnik, hogy a háború okozta gazdasági nehézségek a központosítás tendenciáját erősítették, kibontakozott az állammonopolista kapitalizmus. Az 1916-os évről adott pénzügyi értékelés már a következőket fogalmazhatta meg: „... közgazdasági életünk a világháború által teremtett rendkívüli helyzet körülményeihez mindinkább alkalmazkodott, minek folytán az elmúlt évben már úgy mint gazdasági — mint kereskedelmi téren nyugodtabb fejlődés mutatkozott”.19 16 A Hajdúböszörményi Városi Takarékpénztár igazgatóságának és felügyelő bizottságának jelentése és XLVII-ik évi zárszámadása. 1916. 17 Debreceni Első Takarékpénztárjelentése az 1914. évről. Az első, 14 napra szóló moratóriumi rendelet (1914. júl. 31.) követte az 1914. augusztus 15-én kibocsátott második — amely két hónapi haladékot jelentett. A harmadik moratórium 1914. október elsején jelent meg újabb két hónapos halasztással. 18 A Pénzintézeti Központ első 25 éve. 1916—1941. 40, 49. old. DFU. 1917. júl. 3. 19 Debreceni Első Takarékpénztárjelentése az 1916. évről. 9
