A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Téglakartell kialakulása és működése Debrecenben (1936-1944)
TÉGLAKARTELL KIALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE DEBRECENBEN (1936—1944) Szűcs Ernő A kartellalakítás előzményei Mielőtt az 1930-as évek közepén Debrecenben létrehozott helyi téglagyári kartell kialakulását és működését tárgyaljuk; előzményként néhány olyan tényezőről kell említést tennünk, amelyek döntően közrejátszottak a „Debreceni Téglaértékesítő Kft.” (a kartell neve) megalapításában. Elsőként arra utalnánk, hogy a téglagyártásnak természerszerűen szoros kapcsolata van az iparosodással, a városiasodással, a téglaszükséglet növekedésével. Berend—Ránki szerzőpáros megállapítja, hogy a téglagyártás fejlődésére igen kedvezőtlen szakasz volt az első világháborút megelőző másfél évtized, hiszen ennek az időnek közel fele válságban telt el. A budapesti üzemek termelési-eladási adataival alátámasztott állításuk cáfolhatatlan tény.1 Más oldalról azonban igaznak érezzük azt is, hogy amikor Budapestre koncentrálódott az ország téglagyártási kapacitásának közel fele, és az ide koncentrált 450 milliós termelőképesség a válság hatására csak törtrészében lett kihasználva, ugyanakkor a vidéki burzsoázia kezén levő téglagyártás előtt még fejlődési lehetőség nyílt. Városunk életének az 1890-től az első világháború kezdetéig eltelt két és fél évtizedét vizsgálva azt tapasztaljuk — nem feledkezve meg a válság visszavető hatásáról sem —, hogy egy határtalanul gyors iparosodásnak és városiasodásnak lehetünk tanúi. A lakosság lélekszáma 1890-től 1910-ig másfélszeresre nő, ami felfokozza a lakásigényt. Egymás után épülnek az új üzemek, intézeti székházak. Debrecen közigazgatási, kulturális centrumjellege is erősödik. így ezekben az években számtalan középület, iskola készül el a városban. Megindul a járda (rendszerint téglából) és csatornaépítés is.1 2 Mindez együttesen megnövelte Debrecen téglaszükségletét, és a század első évtizedében sorra alakultak meg a város agyagban gazdagabb nyugati területén a korkövetelményeknek megfelelő technikai szinten álló, körkemencés, 1 Berend T. Iván—Ránki György: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában (1900—1914) Bp. 1955. 233—234. old. 2 A debreceni munkásmozgalom története (szerk.: Varga Zoltán), Db. 1956. 7—16, és 52—56. old., valamint Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története (szerk.: Tokody Gyula), Db. 1970. 9—25. és 40—42. old., valamint Szűcs Ernő: A Debreceni Villamosgyár története alapításától 1920-ig. In: A Tiszántúl villamosításának története 1888—1972 (Szerk.: Pólya Jenő), Db. 1976. 40—42. old. 55
