A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Fórum - Serflek István: Munkásmozgalom-történet-ideológiai munka-közművelődés Hajdú-Biharban
A történetírás — s ezen belül a munkásmozgalom története — a múlt és a jelen kapcsolatának, a hagyományoknak, vagyis a megőrzésre érdemesnek ítélt társadalmi tapasztalatok fenntartásának eszköze és letéteményese. A megyei munkásmozgalom-történet kutatásának, publikálásának egy évtizede A munkásmozgalom-történeti kutató, publikáló tevékenység megyénkben egyre inkább beilleszkedik az egységes közművelődésbe, amely hatékony eszköze a hazaszeretet és a közéletiség erősítésének. A párt- és a munkásmozgalom-történet kutatásának és publikálásának fellendülése egybeesett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának, illetve a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára való készülődéssel. A megyei pártbizottság akkorra tervezte a „Tetteikben tovább élnek” című életrajzi kötet, valamint a „Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkás- mozgalmának története” című monográfia megjelentetését. Ez a kezdeményezés a megjelent két köteten túl azt tűzte ki célul, hogy más szerveket, intézményeket és kutatókat ösztönözzön az elmúlt idők forradalmi hagyományainak feltárására, publikálására. Az eltelt évtized folyamán egymás mellett sorakoznak a forradalmi múltunkról és a haladó történelmi hagyományainkról szóló értékes kötetek. Ezek segítik és szolgálják — a maguk sajátos eszközeivel — a szocialista hazafiság és internacionalizmus elmélyítését. A megyei pártbizottság felismerte az országosan kibontakozó helytörténeti munka szerepét, lehetőségeit, és kezdeményezője, szervezője lett megyénkben a párt és a munkásmozgalom történetével kapcsolatos gyűjtő, feldolgozó és publikáló tevékenységnek. Ez a tevékenység segítőjévé vált a politikai gyakorlatnak, az iskolai nevelő munkának, az egész közművelődésnek. A folyamatos és szervezett kutatói tevékenység mellett a párt és a munkás- mozgalom történetével kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, rendezése egyenletes fejlődésről tanúskodik. A kutatómunka színvonala jelentős mértékben emelkedett. Évről évre bővül a munkásmozgalom-történeti kutatások tematikája, ennek ellenére sok még a tennivaló a megye munkásmozgalmi múltjának elmélyültebb kutatása, feldolgozása és közkinccsé tétele terén. A felszabadulást követő időszak, az 1944—1948 közötti évek története, a munkáshatalomért vívott küzdelem korszaka megyénkben a legjobban feldolgozott és publikált. Napjaink helytörténeti kutatásában és népszerűsítésében mind nagyobb teret kap a szocializmus építése időszakának gazdasági, politikai, ideológia és kulturális témáinak történeti feldolgozása. Számos olyan színvonalas helytörténeti munka került kiadásra megyénkben, amelyek tartalmi mondanivalójukban egymáshoz kapcsolódnak. A kiadványok sorát a „Debreceni október” című kötet nyitotta meg. A szerző a város életéből a háború utolsó napjait és a felszabadult Debrecen újjászületését mutatja be az első hetek eseményeinek tükrében. A kötet bőséges kép- és egyéb dokumentációs anyaggal illusztrálja Debrecen és a megye fel- szabadulásának körülményeit. A felszabadulás negyedszázados évfordulója tiszteletére jelent meg 1970-ben a „Magyar újjászületés. Hajdú-Bihar megye és Debrecen 1944. október—1945. április. Adatok, dokumentumok, bibliográfia” című kiadvány, amely az előbbi 251
