A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)

Közlemények - Szendrey István: Derecske a török kiűzése utáni időkben

DERECSKE A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁNI IDŐKBEN

Szendrey István

Számosán vallják, hogy Derecske 1605-től vagy 1606-tól volt hajdúváros. Mi ezt az álláspontot elfogadni sohasem tudtuk, mert erre semmi bizonyíték nincs. Sőt éppen abban a korban, amidőn szinte naponként „születnek” hajdúhelyek Biharban, Derecskének még régi és újabb magánföldesúri birtokosai voltak. Láttuk azt is: I. Rákóczi György fejedelem maga ismerte el, hogy jobbágyfaluból tette hajdúvárossá, s ez döntően ellentmond korábbi hajdúkiváltságának.1 1631-ben azonban valóban hajdúváros lett, s ettől kezdve aztán ha népe pusztult és máshová költözött is, a falu lakóinak magva hajdúnak vallotta magát, jóllehet egyszerűen „lakosokéként kerültek összeírásra 1692- ben. A conscriptio „egykor hajdúváros”-nak nevezi, 32 családdal.2

Rákóczi György telepítésekor 1000 hajdúról volt szó. Tételezzük fel, hogy közülük maradtak 32-en 1692-ig a városban. A feltételezés megengedhető. A valóság azonban mégiscsak az: azt sem lehet pontosan megállapítani, kik települtek 1631-ben ide, hiszen név szerint csupán Erdélyi Andrást és öccsét, Gáspárt ismerjük. Még a közkegyelemből kizárt 4 társuk neve is homályba vész, s az Erdélyi család utódait hiába keressük a XVII. század végén Derecskén. Mindössze Bak Mihály és Iklódi Mátyás nemesek szerepléséről tudunk a XVII. század második felében. Van-e, lehetséges-e hát olyan família városunkban, amelyik hajdúutódnak vallhatja magát?

Vizsgálatunkhoz először tekintsük át az itt következő kimutatást.3

A tulajdonság- és foglalkozásnevet viselőket sajnos még akkor is ki kellene zárnunk elemzésünk körébőh ha valami jel mutatna arra, hogy esetleg hajdúutódokkal állunk szemben. Ügy véljük, ezekben az esetekben csak a teljes bizonyosság vezethetne eredményre, erről pedig nem beszélhetünk. Adva van azonban egy név, amelyik a XV. századtól a legújabb korig szerepel De1 Веке Antal—Barabás Samu szerk.: I. Rákóczi György és a Porta. Bp. 1888. 98. old.

2 Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692). Bp. 1943. 76—77. old.

3 Forrásaink: Velics Antal—Kämmerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. Bp. 1886. I. k. 218—219. old. — OL. MKA. Reg. Dec. Comit. Bihar és Reg. Port. Comit. Bihar (E 158., 159.) 1582., 1594., 1599., 1695., 1695. — OL. Conscriptio Regnicolaris. Comit. Bihar. Ladula GG 1715. és Ladula JJ. 1720. — Uo. U. et C. Fasc. 6. No. 61. és Fasc. 12. No. 46. — Uo. Károlyi család levéltára. Mustrakönyv, 1706. Diószeg. — HBmL. 1728. évi összeírás. —■ Uo. Derecske mezőváros úrbéri tabellája. V. 622/a., továbbá IV. A. 4/c. 10. cs., valamint VI. 127/n. 6. cs. Felhasználtuk azokat a forrásokat is, amelyekre a függelékben, a falu vezetőinél hivatkozunk és Mezősi K., i. m.

10 Évkönyv IV.

145