A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Baranyi Béla: Az iparosítási politika megvalósulása Debrecenben az első ötéves terv idején (1950-1954)
A Hűtőház szomszédságában, azzal szerves egységet alkotva, készült el 1952 októberében 3,5 millió Ft-os beruházással az élelmiszeripar új, korszerű létesítménye a baromfi-feldolgozó üzem. Az avatóünnepségen Babos Zoltán miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a „Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat a baromfiipar, s talán Közép-Európa legkorszerűbb üzeme.”27 Állításának helyességét ma már igen nehéz lenne egyértelműen eldönteni, de az kétségtelenül igaz, hogy az ötvenes évek elején számottevő élelmiszer-ipari kombinát volt az új üzem. A vállalat tervezésénél már tekintetbe vették a szalagrendszert, és a belső anyagmozgatás gépesítésének lehetőségét. A vágástól a csomagolásig nem volt kereszteződő vagy visszafelé folyó mozgás. A vállalat elsősorban Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye begyűjtött áruit dolgozta fel. Ez a beruházás a többi debreceni üzemmel ellentétben rekordidő alatt fejeződött be. Anyag- és munkaerőhiány miatt csak 1952 májusában kezdődött meg az építkezés, de októberében már üzemképes volt a gyár. A termelékenység ugrásszerűen megnőtt, és egyáltalán nem volt visszaesés :28 29 Év Felvásárlás Termelési érték Exportérték Létszám (fő) Baromfi (v.) Tojás millió db 1969-es áron M/Ft Baromfi (V.) Tojás millió db Munkás Alkalmazott Összesen 1950 141,8 28,7 53 452 43,0 3,7 157 86 243 1951 101,4 35,9 55 874 6,0 5,8 144 59 203 1952 69,3 27,8 36 287 10,3 3,9 114 50 164 1953 121,5 22,0 57 452 49,8 3,0 153 64 217 1954 213,3 37,7 89 960 128,6 12,7 231 60 291 1955 352,8 54,1 147 551 187,2 26,4 280 69 349 Az első ötéves terv idején eszközölt beruházások nyomán, a város másik nagy húsfeldolgozó üzemének, a Vágóhídnak a termelése is emelkedő tendenciát mutatott, bár a háború előtti teljesítménytől még nagyon elmaradt. Az összes vágások száma 1950-ben 21 744, 1953-ban pedig 34 200 db, 1954-ben 79 314 db volt. Az ötéves terv során jelentkező termelési zavarok — ez esetben a mezőgazdasági termelés nehézségei — következtében azonban a különböző húskészítmények gyártása az 1953. évi 447 tonnáról, 1955-ben 409 tonnára csökkent. A következő évtől kezdve ismét megélénkült a termelés, és 1956-ban már az előállított húsféleségek mennyisége elérte a 637 tonnát.28 Az élelmiszer-ipari ellátás szempontjából szintén fontos szerepet játszó Hortobágy malom elsősorban a munkáslétszám gyors növelésével fokozta termelékenységét. A dolgozók száma 1952 januárjában 99 volt, a korábbiakhoz képest csaknem megduplázódott, miközben a malom napi lisztteljesítménye elérte a 6 vagont, jelentősen fölülmúlva a háború előtti 4 vagont. A kapacitás további fokozására azonban már nem volt képes, mivel az első ötéves terv során nem került sor nagyobb beruházásra, az elöregedett üzem korszerűsítésére és a technológia fejlesztésére.30 27 Babos Zoltán: A Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat termelési részlegének felavatása. Élelmezési Ipar. 1952. 12. sz. 336. old. 28 A Baromfi-feldolgozó Vállalat története. (Kézirat.) Összeáll.: Balogh Gusztáv, Db. 1973. statisztikai mell. 29 80 éves a Debreceni Húsipari Vállalat 1894—1974. Összeáll.: Boda László, Db. 1974. 16. old. 30 Néplap, 1952. jan. 16. 132
