A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Baranyi Béla: Az iparosítási politika megvalósulása Debrecenben az első ötéves terv idején (1950-1954)
ugyan, hogy a nehézipari beruházásokhoz viszonyítva, ennek a korábban Debrecen iparszerkezetét döntően meghatározó ágazatnak a kelleténél szerényebb összeget juttatott a nehézipar-centrikus tervpolitika.12 A beruházás éve A beruházás helye ezer Ft Vágóhíd fejlesztése 550 1950 Hűtőház átalakítása 739 Jéggyár helyreállítása 44 Növényolaj-ipari Vállalat fejlesztése 37 1952 és 1954 Kenyérgyár, ill. Sütőipari Vállalat fejlesztése 2 091 1952 Baromfi-feldolgozó üzem fejlesztése 3 500 1952 és 1954 Szikvízüzem fejlesztése 58 1953 Hűtőház építése 34 200 Összesen: 41 292 A rendelkezésre álló összeg több vállalat között oszlott meg, a 41 millió Ft-os beruházási keret legnagyobb részét azonban, három vállalat, az új Hűtőház és Baromfi-feldolgozó Vállalat, valamint a tanácsi kezelésű Vágóhíd és Kenyérgyár fejlesztése és korszerűsítése kötötte le.13 Az említetteken kívül 1950 és 1955 között még sok igen fontos ipari jellegű létesítmény beruházása, illetve fejlesztése valósult meg, pl. a Műanyaggyár, a Konzervgyár (ez utóbbi nem azonos a 70-es évek elején átadott országos nagyságrendű, hatalmas, új Debreceni Konzervgyárral), és a raktárvárosrész új telepeinek a kialakítása, az Alföldi-, a Hortobágyi- és Gőztéglagyár egyes részlegeinek a korszerűsítése és átépítése, a Híd utcai gépállomás és trafóállomás, a postakerti tejüzem, a Diószegi úti garázs, a Böszörményi úti raktár és sóraktár megépítése, valamint számos üzemi szociális és kulturális létesítmény stb. felépítése. Az ötéves terv során létrejött még kb. 18 helyi ipari vállalat, illetve 19 kisipari termelőszövetkezet, melyek 5 millió Ft-ot kaptak a termelés tökéletesítésére.14 A kisipari szövetkezetek fejlesztése és támogatása fontos területe volt az ötéves tervnek. 1949 májusában megtörtént a helyi kisipari érdekvédelmi szervezet, az Ipartestület feloszlatása. Ettől kezdve bontakozott ki erőteljesebben a már szocialista jellegű kisipari szövetkezeti mozgalom. A Debrecenben hagyományosan nagyszámú kisiparosság zömét az újonnan létrejött kisipari 12 Uo. 8. old. 13 Debrecen ún. önálló vagyonkezelésű vállalatai 1950 augusztusáig a városi tanács I. fokú köz- igazgatási hatósága, a közigazgatás átszervezése után pedig az ipari osztály közvetlen felügyelete alá tartoztak mint tanácsi vállalatok. — A Debreceni Községi Kenyérgyár Vállalat 1949. január 2-án (formálisan 1949 novemberében) alakult meg, egyesítve a korábbi kis sütödéket. Ettől kezdve az üzem teljesen önálló vagyonkezelésű, tulajdonképpen már szocialista tulajdont képező vállalat lett. Rövidesen, 1950 január elsejével a Községi Kenyérgyár, a 20. sz. rendelet alapján hivatalosan is „államinak” minősült (Debreceni Kenyérgyár Állami Vállalat), és létrejött a mai hatalmas, modern Sütőipari Vállalat közvetlen elődje. Vö.: A hajdú-bihari állami sütőipar negyedszázada 1949—1974. (Szerk.: Szűcs Ernő), Db., 1974. 45—46. old. 14 Az első ötéves terv eredményei... i. m. 10—13. old.; Laurencsik Mária: Az ipari dolgozók munkahelyi körülményeinek alapvető változásai a debreceni üzemekben. Jubileumi tanácsi ülésszak. (Továbbiakban: JTÜ) Db., 1970. 2. köt. 109. old. 126
