A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Orosz István: Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII-XIX. században
tatás, módunkban áll tehát két esetben is ellenőrizni a dikajegyzékek adatait, illetve megállapítani az eltagadás mértékét.31 2. táblázat. A szőlők terjedelme a hajdúvárosokban 1838—1895. (kát. holdban) Helység 1838 1852—54 1875— 77 1895 k. hold □ -öl k. hold □ -Öl k. hold □ -öl k. hold □ -öl Böszörmény 310 392 720 512 697 1040 Nánás 303 — 302 1200 365 180 343 — Szoboszló 238 879 384 782 7 7 183 — Dorog 7 ? 145 600 ? 7 214 — Hadház 7 7 250 1520 7 7 289 — Vámospércs 7 7 235 700 7 7 133 — Összesen: 7 t 1 1711 1 4511 1947 1 — 2202 — A dikajegyzék szerint 1850-ben — amint láttuk — a kerületben 1260 kh. szőlő volt, 1852-ben a kataszteri felmérés szerint 1711 kát. hold. Két év alatt, tudomásunk szerint egyetlen új szőlőskert sem alakult, így az eltagadás mértékét mintegy 25%-osnak tekinthetjük. A szőlőterület, amint a táblázatból látható, a 19. század utolsó harmadában és a 20. század elején is változatlanul növekedett, Böszörményben ekkor jött létre a Báthory-kert, Bethlen-kert, Hunyadi-kert, Árpád-kert, Zrínyi-kert, Batthyány-kert, Petőfi-kert, Lorántffy-kert, Hadházon a Bánomkert, Bocskay- kert stb.32 A homokos talajon a filoxéra sem tudta visszavetni a szőlővel beültetett határ növekedését. A 18. század eleje óta megsokszorozódott szőlőterület városok közötti megoszlásában is jelentős változások következtek be s ezek bizonyára kapcsolatba voltak a szőlőtermelés céljának megváltozásával. A 18. században vitathatatlanul Nánás és Szoboszló vezet a szőlőtermelésben, az a két város, amelynek szőlői kötött talajon voltak. Nem homokos talajon keletkeztek a többi várost övező első szőlőskertek sem. A szőlőtelepítés célja a 18. században nem a másra nem alkalmas talaj valamiféle hasznosítása volt, hanem a viszonylag magas bor- fogyasztásnak— legalább részben — saját termésből történő kielégítése. A 19. század közepén és második felében végrehajtott telepítéseknél azonban már e második indíték is fontossá vált, a szőlőknek fontos szerepe lett a futóhomok megkötésében (Böszörményben a Keleti csordanyomáson telepített szőlők), illetve a gyenge homokos talajok jobb hasznosításában (Hadházon a Dorogiás mezején telepített Bocskai-kert). Az indítékok megváltozásának megfelelően a hajdúvárosok között Böszörmény és Hadház lettek a legnagyobb szőlőtermelők, Nánás és Szoboszló szerepe csökkent. A 19. század végén a filoxéravész is ezt a tendenciát erősítette, mert elpusztította a kötött talajokon telepített szőlőket, de megkímélte a homokiakat. 31 Az összesítés az alábbi források alapján készült: HBmL. VI. 127/ee-2 Croquis... Böszörmény 1852. 127/hh—2 Croquis... Nánás 1852. VI. 127/jj Croquis... Szoboszló 1853. VI. 127/ff—2 Croquis... Dorog 1853. VI. 127/gg—2 Croquis... Hadház 1854. VI. 127/ag—1 Croquis... Vámospércs 1854. Az 1838. évi adatok: HBmL. V. A. 2/c. 1838. Az 1875—77. évi adatok: HBmL. VI. 127/ee—23 Hajdúböszörmény város telekkönyvi összesítője 1875, VI. 127/hh—41 Hajdúnánás kataszteri birtokíveinek összesítése 1877. A kerületi összesítés: Hivatalos Statisztikai Közlemények VII. évf. 1. füzet. 236—245. old. Az 1895. évi adatok: Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sor XV. k. 266. old. 32 Dám L.: i. m. 14. old. Oláh J.: Hajdúhadház mezőgazdasága... i. m. 173. old. 64
