A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Orosz István: Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII-XIX. században

Az első, még csekély területű szőlőskerteket valószínűleg már a 18. század derekán is több városban bővítették. Ez a bővítés bizonyára kapcsolatban állt a népesség növekedésével s a hajdú városok gazdálkodásában kezdődő átalakulással7 A bővítés azonban az 1790-es évekig csak Nánáson és Szoboszlón vezetett második, illetve harmadik szőlőskert kialakítására, a többi városban a már meglevő szőlőskerteket nagyobbították. Nánáson 1760-ban határozták el, hogy „az régi szőlős kertnek dél felöl való oldala megett, Dorogh felől” új szőlőskertet építenek s „az fel osztandó nyilasok mind szélire, mind hosz- szára nézve hasonlók lesznek a régi szőlőskertbéli nyilasokhoz”.8 Később ezt az új szőlőt Tégláskertnek nevezték, de a Beck-féle térkép tanúsága szerint 1783-ig még a Csutkáskertet is szőlővé alakították. A 18—19. század fordulóján ezt követte a harmadik nánási szőlő a Csepűskert kiosztása.9

Böszörményben az 1790-es évekig csak a Vénkertet bővítették, az új szőlőskert kialakulásának gondolata csak 1791-ben vetődött fel, miután a Vénkertet a temető és a hadházi út miatt tovább már nem lehetett bővíteni. Ebben az évben osztották ki szőlő alá azt a területet a hadházi út másik (déli) oldalán, amelyet ekkor még Újkertnek, később Középkertnek neveztek.10 11 Az elnevezés a szőlőskert helyzetéből fakadt, mert három évvel később újabb szőlőskertet osztottak (Zaboskert) a Középkerttől délre, mivel az 1791-ben beültetett kertben nem jutott minden igénylőnek föld. Somossy András népszószóló (fürmender) a várostól északra fekvő Sashalmot javasolta szőlőnek, de végülis a város Zaboskertnek nevezett „néhány telekalja ugar földjeit” osztották ki szőlő alá.11 Az 1791-ben ültetett szőlőskert a Vénkert és a Zaboskert közé esett, ezért nevezték a Zaboskert beültetése után Középkertnek. Az 1790-es böszörményi szőlőtelepítések 1801-ben a Boda szőlőskert létrehozásával folytatódtak, amikor a bodai erdőben levő hasznavehetetlen irtásföldet osztották el szőlő alá a lakosok között. A bodai szőlőt már nem a várost közvetlenül körülvevő belső legelőből, hanem a távol fekvő erdei irtásföldből osztották, nem csodálkozhatunk tehát, hogy a polgárok nem nagyon vásárolták a kiosztandó nyilasokat, annak ellenére, hogy a magisztrátus különböző fizetési kedvezmé7 Ezekről jó áttekintést nyújtanak a hajdú városok monográfiáiban megjelent tanulmányok: Dávid Zoltán: Hajdúdorog népesedéstörténete In: Hajdúdorog története (Szerk.: Komoróczy György) h. é. n. (1971) Veliky János: A mezőgazdaság alakulása és társadalmi hatása a késői feudalizmus korában (Uo.) Oláh József: A mezőgazdaság fejlődése a kapitalizmus korában. (Uo.) Dávid Zoltán: Hajdúhadház népesedéstörténete In: Hajdúhadház múltja és jelene (Szerk.: Komoróczy György) Gyula, 1972. Oláh József: Hajdúhadház mezőgazdasága a XVII—XX. században (Uo.), Szendrey István: A város népesedése In: Hajdúböszörmény története (Szerk.: Szendrey István) Debrecen, 1973. Poór János: Hajdúböszörmény mezőgazdasága a XVII. és XVIII. században. (Uo.), Orosz István: A hajdúböszörményi mezőgazdasági termelés és agrártársadalom fejlődése 1784—1889. (Uo.), Kováts Zoltán: A népesség In: Hajdúnánás története (Szerk.: Rácz István) Hajdúnánás, 1973, Orosz István: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom (Uo.) Dávid Zoltán: Hajdúszoboszló monográfiája (Szerk.: Dankó Imre) Hajdúszoboszló, 1975. Varga Gyula: Hajdúszoboszló agrártörténete (Uo.)

8 HBmL. V. A. 301/a 1760. 119. old.

9 A Csepűskert osztására 1799-ben vagy 1800-ban kerülhetett sor, mert 1801-ben már azok ellen hozott szankciókat a városi tanács, akik a Csepűskertben levő földet nem ültették be szőlővel. Uo. 8. k. 1801. 448. old.

10 HBmL. V. A. 1/a 1793. 125. old.

11 Uo. 1794. 101. old. Vö. Dám László: A hajdúböszörményi szőlők népi építkezése. Debrecen, 1972.

9. old. Orosz István: Szőlőskerti építmények Hajdúböszörményben 1821-ben. (Bencsik János és Nyakas Miklós szerk.: Honismereti írások a Hajdúságból (Hajdúsági Közlemények 4.) Hajdúböszörmény, 1974. 28. old.

59