A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Bársony István: A Bihar megyei egyházi birtokok jobbágynépessége a XVIII. század első harmadában

összeírás még mindig sok pusztát sorol fel.19 Az 1728-as összeírás alapján20 a megye birtokviszonyai a következőképpen festenek:

Birtokos

Falvak

Az ossz. falu

%-a

Örökös

jobbágy

Az ossz. %-a

Zsellér

Az ossz. %-a

Szabad

költ.

Az ossz. %-a

püspök

157

31,83

1244

41,94

562

54,40

1874

21,39

káptalan

37

8,91

139

4,68

60

5,80

1017

11,60

kiskáptalan

1

0,24

—

—

7

0,67

145

1,65

váradi prépost

5

1,20

19

0,64

—

—

136

1,55

premontreiek

1

0,24

—

—

—

—

38

0,43

szentjóbi apátság

2

0,48

12

0,40

1

0,09

58

0,66

Szt. István káptalan

1

0,28

9

0,30

2

0,19

2

0,02

püspöki és káptalani

közös

3

0,72

21

0,70

1

0,09

39

0,44

Összesen:

207

49,87

1444

48,68

633

61,27

3309

37,77

Az egész megye:

415

2966

1033

8760

Ha tehát felidézzük az 1552-es összeírásnál kimutatott arányokat, láthatjuk, hogy három-, három és fél évtized alatt a birtoklást tekintve az egyházi birtokok elérték a XVI. század közepének szintjét, sőt némileg meg is haladták. 1728-ban a falvak közel fele egyházi birtok. A megyei összképet azonban árnyalhatjuk, ha az egyházi birtokokat járásonkénti megoszlásban is szemügyre vesszük.

19 OL. Urbaria et Conscriptiones. Fase. 116. No. 78. Itt az alábbi lakott települések szerepelnek: Olaszi, Ráczváros cum piatea, Vadkert, Velencze, Várad-Újutca, Püspöki, Bihar, Hájó, Csatár, Száldobágy, Vásárhely (részbirtok), Szentimre, Szentmiklós, Bogyoszló, Pocsaj (részbirtok), Keresztes, Kardó, Nyárló, Nyéres, Oláhgyepes, Rogoz, Sziget, Bélfenyér, Tenke, Udvari, Nagyrábé, Báránd, Oláhapáti. Dántelek, Somogy-József-háza, Magyargyepes, Hosszúliget, Jánosfalva, Ily- lyeháza, Magyarhodos, Vasand, Rósafalva, Hosszúaszó, Jánosda (részbirtok), Tulka, Széplak, Solymos és Urszád (részbirtok).Puszták: Szálka, Régen, Kisrábé, Rétszentmiklós, Süvegd, Benke, Latabár, Tóttelek, Mocsmolna, Morcháza, Monostorpályi, Fejértó, Séptely (részbirtok), Nagy- káránd, Kiskáránd, Mikló, Oláhbekécs, Solymos, Ácsi, Nagypatak, Kölesér, Péterháza, Barmod, Száka, Káka, Pata, Pastaősi, Radvány (részbirtok).

20 HBmL. Conscripto Regnicolaris Comitatus Bihariensis, 1728. A stabilizáció mértékére csak any- nyit emlékeztetőül, hogy 1692-ben 112 lakott és 370 lakatlan helységet írtak össze a megyében. Mezősi K.: i. m. 1943. 17. old.

Az 1728-ban tapasztalt birtokarányok a XVIII. században már nem is változnak számottevően. A Józsefkori népszámlálás idején a megyei birtokviszonyok a következő képet mutatják, az egyházi birtokok szemszögéből közelítve az adatokhoz:

Birtoktípus

Falvak

Az összes

Paraszt I %

Zsellér

%

püspöki

99

20,97

4 625

19,06

8 080

19,55

görögkat. püspöki

78

16,52

3 489

14,38

4 825

11,68

káptalani

37

7,83

1 939

7,99

3 820

9,24

váradi premontreiek

6

1,27

184

0,76

322

0,78

váradi prépost

3

0,63

234

0,96

165

0,40

szentjóbi apátság

2

0,42

86

0,35

122

0,29

váradi pálosok

1

0,21

87

0,35

120

0,29

Összesen:

226

47,85

10 644

43,85

17 454

42,24

Az egész megye:

472

24 265

41 318

Danyi Dezső—Dávid Zoltán szerk.: Az első magyarországi népszámlálás (1784—87) Bp. 1960. 28—41. old.

44