A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Közlemények - Benda Kálmán: A Felső-magyarországi rendek kassai részgyűlése 1607 márciusában

Az ország Rudolf király által kinevezett kormányzója, Mátyás főherceg, a királysághoz visszakerülő kelet-magyarországi területek átvételére még 1606. december 7-én, tehát Bocskai életében, Thurzó Györgyöt és Forgách Zsig- mondot jelölte ki királyi biztosi minőségben. Utasításuk különösen Kassa városának azonnali birtokbavételét hangsúlyozta, s meghagyta, hogy a megyéktől, városoktól és végváraktól egyaránt vegyék ki a hűségesküt. Elrendelte, hogy karhatalomnak fogadjanak fel 1000 lovast és 2000 gyalogost, s ezek támogatásával vigyék keresztül, hogy azok a birtokok, amelyeket Bocskai eladományozott, mert birtokosaik az uralkodó hűségén maradtak, visszakerüljenek korábbi tulajdonosaikhoz. A Szepesi Kamarát helyezzék újra működésbe, és adjanak tájékoztatást a kamarai bevételekről.2 Ezzel egyidőben a főherceg írásban fordult a felső-magyarországi törvényhatóságokhoz, hogy biztosai kezébe tegyék le az esküt.3

Bocskai halálának hírére — ami január 8-án érkezett Bécsbe — a főherceg kiterjesztette Thurzó és Forgách megbízatását a csak a fejedelemnek juttatott területek átvételére is.4 Január 16-án utasította Thurzót, hogy biztostársával azonnal induljon Kassára, majd 17-én kiegészítőleg elrendelte, hogy Dóczy András Bars megyei főispán is kapcsolódjék munkájukhoz biztosi minőségben.5 6

Thurzó úgy vélte, hogy amíg Bocskai holttestével a gyászmenet el nem indult Kassáról Gyulafehérvárra, addig nem lehet az átadásról tárgyalni.® Mivel a gyászmenet elindulását február 1-ére tervezték, Thurzó csak január 30-án indult el Árva várából és február 3-án érkezett Lőcsére, ahol a városi tanács vendégelte.7 Forgách Zsigmond korábban indult, ekkor már saját birtokán, az Eperjestől északra fekvő Hertneken várakozott Thurzóra.8 A két biztos február 4-én találkozott egymással Eperjesen. Dóczy András már február 2-ától Kassán várt rájuk.9

Nyáry Pál már január 14-én biztosította Ulésházyt: „Énnekem erre az egész földre szorgalmatos gondom leszen, meg is tartjuk az országot az koronás királynak, kegyelmednek semmi kétségének ebben nem köll lenni. A bécsi végzés szerint semmi dolog nem máslódik.”10 Pár nappal később Thurzónak is megírta: „Az Kamora házát is mindgyárást az szegény urunk halála után itt magam kezéhez vettem, le is pecsételtettem, kiben minden levelek helyben maradnak, abbul nem leszen semmi fogyatkozás, kegyelmetek bízvást alá2 Az utasítás XIX. századi másolata Kazinczy Gábor gyűjteményében: MTAK Ms. 4878. 79— 84. old. — A Thurzó és Forgách nevére szóló megbízólevél, 1606 dec. 7.: OL Thurzó család lt. Fasc. 10, N. 89. — Mátyás főherceg ezügyben Thurzóhoz írt levele, 1606. dec. 2.: uo. Fasc. 19. N. 19.

3 FIKA Anhang vermischter ung. Gegenst. Fasc. 50. Conv. 1607. Fol. 1. — A megyékhez küldött példányai: BZmL: 2Zemplén m. lt. Fasc. 198. N. 44; ZOGAUng. m. lt. 4. fond, 2. k. 253. sz.

4 OL Thurzó család lt. Fasc. 22. N. 2.

5 Uo. Fasc. 10. N. 23 és Fásc. 19. N. 20 — Dóczy levele Thurzóhoz, melyben közli, hogy a főherceg utasítására ő is résztvesz „az alföldi commissióban”, Galgóc, 1607. jan. 20.: SABB: B. Thurzó lev. N. 135.

6 Jelentése Mátyás főherceghez, Árva vára, 1607. jan. 29.: OL. Thurzó család lt. Fasc. 1. N. 22.

7 Hain Gáspár lőcsei krónikája. Kiadták Bal Jeromos, Förster Jenő és Kauffmann Aurél. Lőcse 1910—12. 145. old.

8 Forgách jelentései Mátyás főherceghez, 1607. jan. 30.: KA Hofkriegsrat. Prager Hofkriegsrat Akten, Fasc. 72. N. 73. és 1607. febr. 4.: HKA Anhang vermischter ung. Gegenst. Fasc. 50, Conv. 1607. Fol. 17—18.

9 Nyáry Pál Illésházynak 1607. febr. 3.: Történelmi Tár 1876. 867. old.

10 Nyáry Pál Illésházynak, 1607. jan. 14.: OL Batthyány család lt. Ulésházy It. Lad. 1, Fasc. 17, Föl. 70.

160