A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Közlemények - Szendrey István: Derecske hajdúváros

DERECSKE HAJDÚVÁROS Szendrey István A kérdés ismerői, a község lakossága és a történeti irodalom egyaránt úgy tudja, hogy Derecskére Bocskai István telepített hajdúkat. A köztudat a hagyo­mányra épít, az irodalom pedig az erdélyi törvényekre. Nem meglepő, hogy ebbe a megfogalmazásba sok ellentmondás vegyül, s hol 1605., hol pedig 1606. évi telepítésről olvashatunk. Bizonyítékok azonban a Bocskai-féle telepítésre nin­csenek, s arra sem, hogy 1631-ben ezt az adományt erősítette volna meg I. Rá­kóczi György erdélyi fejedelem.1 Nem vonjuk kétségbe, hogy Bocskai István korától éltek a területen haj­dúk. Sőt: eléggé ismert, hogy Bihar vármegyében Kölesérre ő telepített hajdú vitézeket. Ezen túlmenően azonban Biharban Bocskai-kori telepítésre vonat­kozó adatok ezideig nincsenek. A sokszor idézett erdélyi törvényeket nem te­kinthetjük perdöntőnek.1 2 Más kérdés, hogy hajdúk, hajdú-módra élők vajon laktak-e Bocskai feje­delem korától Biharnak, Kölesér-Szalontán kívül más helységében is? A felté­telezés megengedhető, hiszen a tájon már 1526-tól találunk — nem is kis szám­ban — hajdúkat.3 Korszakunkban is alig képzelhető el, hogy a vidéken szór­ványosan legalábbis ne lettek volna hajdúk, de Báthori Gábor fejedelem ural­kodásáig — a fenti példán túl még egy kivételtől eltekintve — letelepítve nin­csenek. Bocskai után feltételeznünk lehet pl. azt, hogy Nagy András hajdúge­nerális birtoklása idején Derecskén is lakhattak őt szolgáló hajdú katonák.4 Az aztán merő képzelet, hogy Nagy András halála után azért adta Báthori Gábor Lónyai Farkasnak a derecskéi adót, mivel ott hajdúk laktak. Ha a feje­delem az adót adományozta el, úgy Derecskén jobbágyok laktak, hiszen tud­valevő, hogy a fejedelmi hajdúk katonai szolgálattal adóztak Erdély urának; azaz ezt az „adót” aligha adományozta volna Lónyainak. Bocskai derecskéi 1 Számos munkát említhetnénk erre. Ezek közül csak néhányra hivatkozunk, így O’sváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása. Nagyvárad, 1875. 104, 331, 505. old. — Borovszky Samu szerk.: Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp. é n. (1901) 506. old. — Nadányi Zoltán: Bihar-vár- megye. Bp. 1938. 353. old. — Az osztrák—magyar monarchia írásban és képben. — Magyaror­szág. Bp. 1891. II. k. 399. old. —Gallacz János: Monográfia a Körös—Berettyó völgy ármente­sítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról. Nagyvárad, 1896. 180. old. stb. — Vö. Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen, én. (1958) 5—6. old. 2 Pl. uo. és Szendrey István: Hajdú-szabadságlevelek. Debrecen, 1971. 49—65. old. 3 Szabolcs-Szatmári Szemle. 1971. 3. szám. 35. s köv. old. 4 Vö. Szendrey I.: Hajdú-szabadságlevelek i. m. 158—160. old. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom