A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Közlemények - Szendrey István: Derecske hajdúváros
DERECSKE HAJDÚVÁROS Szendrey István A kérdés ismerői, a község lakossága és a történeti irodalom egyaránt úgy tudja, hogy Derecskére Bocskai István telepített hajdúkat. A köztudat a hagyományra épít, az irodalom pedig az erdélyi törvényekre. Nem meglepő, hogy ebbe a megfogalmazásba sok ellentmondás vegyül, s hol 1605., hol pedig 1606. évi telepítésről olvashatunk. Bizonyítékok azonban a Bocskai-féle telepítésre nincsenek, s arra sem, hogy 1631-ben ezt az adományt erősítette volna meg I. Rákóczi György erdélyi fejedelem.1 Nem vonjuk kétségbe, hogy Bocskai István korától éltek a területen hajdúk. Sőt: eléggé ismert, hogy Bihar vármegyében Kölesérre ő telepített hajdú vitézeket. Ezen túlmenően azonban Biharban Bocskai-kori telepítésre vonatkozó adatok ezideig nincsenek. A sokszor idézett erdélyi törvényeket nem tekinthetjük perdöntőnek.1 2 Más kérdés, hogy hajdúk, hajdú-módra élők vajon laktak-e Bocskai fejedelem korától Biharnak, Kölesér-Szalontán kívül más helységében is? A feltételezés megengedhető, hiszen a tájon már 1526-tól találunk — nem is kis számban — hajdúkat.3 Korszakunkban is alig képzelhető el, hogy a vidéken szórványosan legalábbis ne lettek volna hajdúk, de Báthori Gábor fejedelem uralkodásáig — a fenti példán túl még egy kivételtől eltekintve — letelepítve nincsenek. Bocskai után feltételeznünk lehet pl. azt, hogy Nagy András hajdúgenerális birtoklása idején Derecskén is lakhattak őt szolgáló hajdú katonák.4 Az aztán merő képzelet, hogy Nagy András halála után azért adta Báthori Gábor Lónyai Farkasnak a derecskéi adót, mivel ott hajdúk laktak. Ha a fejedelem az adót adományozta el, úgy Derecskén jobbágyok laktak, hiszen tudvalevő, hogy a fejedelmi hajdúk katonai szolgálattal adóztak Erdély urának; azaz ezt az „adót” aligha adományozta volna Lónyainak. Bocskai derecskéi 1 Számos munkát említhetnénk erre. Ezek közül csak néhányra hivatkozunk, így O’sváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása. Nagyvárad, 1875. 104, 331, 505. old. — Borovszky Samu szerk.: Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp. é n. (1901) 506. old. — Nadányi Zoltán: Bihar-vár- megye. Bp. 1938. 353. old. — Az osztrák—magyar monarchia írásban és képben. — Magyarország. Bp. 1891. II. k. 399. old. —Gallacz János: Monográfia a Körös—Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról. Nagyvárad, 1896. 180. old. stb. — Vö. Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen, én. (1958) 5—6. old. 2 Pl. uo. és Szendrey István: Hajdú-szabadságlevelek. Debrecen, 1971. 49—65. old. 3 Szabolcs-Szatmári Szemle. 1971. 3. szám. 35. s köv. old. 4 Vö. Szendrey I.: Hajdú-szabadságlevelek i. m. 158—160. old. 149