A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A Debreceni Állami Gazdaság gazdálkodása 1951-1956 között
kozatosan növekedett, s 1954-ben elérte az ország szántóinak majdnem 12%-át.2 A hibás agrárpolitika miatt az állami gazdaságok nem tölthették be a nekik szánt szerepet. Az MDP központi vezetősége és a minisztertanács 1953 decemberében az állami gazdaságok elé azt a feladatot tűzte ki, hogy a növény- termelés és az állattenyésztés gyors fejlesztésével, nagyobb jövedelmezőségükkel bebizonyítsák fölényüket a termelésben. A nagyüzemi termelés lehetőségeit felhasználva, korszerű módszereket kellett alkalmazniok. A gépesítést is növelni kellett a mezőgazdasági munkákban, pl. a szántás, aratás, betakarítás terén. Fokozni kellett a törzstenyészetek számát az állatállomány javítása érdekében.3 Az 1953-as határozat a revizionista koncepció előretörése következtében nem valósulhatott meg, ezért a Párt ismét foglalkozott a mezőgazdaság helyzetével. A Központi Vezetőség 1955 júniusi határozata az állami gazdaságok munkájának megjavítását is célul tűzte ki. E szocialista mezőgazdasági üzemek 1955-re jelentős eredményeket értek el, azonban a termelés sok ágazatában még alacsonyak voltak a hozamok, magas az önköltség. A párthatározat megállapította, hogy az állami gazdaságoknak a termelési eredmények fokozásával, az önköltség csökkentésével jövedelmező nagyüzemekké kell vál- niok. A termésátlagokat és az állattenyésztés hozamait növelni kellett, hogy ezáltal az árutermelés emelkedjen. A termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok gazdálkodásának megsegítéséhez minőségi vetőmagot és tenyészállatokat kellett az állami gazdaságoknak adniok. Biztosítani kellett a gépek kihasználását a gazdaságokban, s újabb munkagépeket kellett kapniok. A gazdaságoknak a pénzügyi terv teljesítését is előírták, s az önköltség csökkentése végett a munkafegyelmet is erősíteni kellett.4 A dogmatizmus újabb előretörésének idején az 1955. júniusi határozat megvalósulásának nem voltak meg a feltételei. A műszaki és agrotechnikai fejlesztés elégtelen volt a nagy célok megvalósításához. A Debreceni Állami Gazdaság 1951. okt. 1-én alakult meg, kiválva a Kismacsi Állami Gazdaságból. Területe a megalakuláskor viszonylag csekély volt, azonban akkoriban többszázholdas gazdaságok is működtek. Egy jelentés szerint 775 kh, az 1951. évi mérlegbeszámoló szerint 763 kh területtel kezdték meg a gazdálkodást. Az új gazdaság alapját a kismacsi gazdasághoz tartozott kertészeti üzemegység képezte, melyet leválasztottak. Ehhez a Debreceni Kertészeti Vállalattól megkapta a szikgáti konyhakertészet 197 holdját, a vállalat gyümölcsösét azonban nem tagosították az állami gazdasághoz. Eredetileg nagyobb területtel tervezték a gazdaságot, oly módon, hogy a Kertészeti Vállalat gyümölcsösét is hozzácsatolták volna, utóbb azonban ezt az illetékes hatóságok nem hagyták jóvá. 1952-ben a gazdaság területe a tagosítás során jelentősen megnövekedett, majdnem kétszeres lett a földállomány, vagyis 1492 kh. Ugyanez a terület megmaradt 1953-ban, majd 1955. jan. 1-ére né2 Oltvai Ferenc: Állami gazdaságok ügyvitele és iratanyaga. Levéltári Híradó. Bp. 1957. 1—2. sz. 35., 36., 44. old. Berend T. Iván: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon 1945—1968. Bp. 1974. 82. old. A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Bp. 1972. I. köt. 540. old., 550. old. 3 Az MDP Központi Vezetősége és a minisztertanács határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. Bp. 1954. 76., 80., 87., 88., 98., 119., 120., 109. old. 4 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. Bp. é. n. (1955.) 11—12. old. 138
