A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez
megoldása is megfogalmazódott. Az elfogadott terv szerint a város állami támogatással 3,4 millió forintot kívánt fordítani új tanyaközpontok létesítésére „Debrecen városának nagy kiterjedésű határánál fogva feltétlenül meg kell oldani a tanyán lakók közigazgatási problémáit”. Ezen túl a terv 5,4 millió forintot irányzott elő a földhözjuttatottak számára tanyaépítésre. A külterületi lakosok gazdasági tevékenységének segítésére ún. „járási vándor gépkezelő üzemek” felállítását is előirányozták egy millió forint biztosításával.15 A külterületek sorsának alakulása szempontjából döntő fordulatnak látszik a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának 1948 júniusi határozata után beállt fordulat a Magyar Dolgozók Pártja agrárpolitikájában. Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten elmondott beszédében meghirdette a termelőszövetkezeti mozgalom országos szervezését: „Nekünk ezt a kérdést (a termelőszövetkezeti átszervezést G. I.) — mondotta Rákosi a központi vezetőség 1948. november 27-i ülésén — három-négy éven belül oda kell vinnünk, hogy a magyar parasztság 90%-a rendes szocialista közös társas művelésben művelje földjét”.16 A termelőszövetkezetek szervezése sürgetően vetette fel a külterületek rendezését, a tanyaközpontok kialakítását. A kormányzat a külterületek helyzetének rendezése érdekében 1948-ban már több fontos előkészítő jellegű intézkedést hozott, amelyek eredményeként 59 város, illetve község tanyás településeit vizsgálták meg és hoztak javaslatot tanyaközpontok kijelölésére.17 1949 január végén kormányrendelet hívta életre a Tanyai Tanácsot a tanyás települések korszerű kialakítása érdekében. A rendelet a tanács feladatául tűzte ki „a tanyakérdés szerves, gyors megoldását, a tanyaközpontok kijelölését”.18 (Kiemelés G. I.) Nem véletlen az összefüggés a termelőszövetkezeti mozgalom egy ötéves terven belüli megoldásának tervezése és az ország nagy kiterjedésű — lakást és megélhetést biztosító, a lakosság számára élelmet termelő — tanyavilágának gyors átrendezési elképzelése között. A vezető szervek azt az álláspontot képviselték, hogy a tanyarendszer akadályozza a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az elmaradott gazdasági, szociális és kulturális viszonyok korszerűsítése nagyon sokba kerül az államnak, ezért felszámolását gyorsítani kell. A kormány 1300/1949. Korm. számú rendeletével kívánta előmozdítani a tanyaközpontok létesítését: „Annak érdekében, hogy a szétszórt tanyai települések gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi helyzetének a megjavítása, valamint a tanyai lakosság jogos igényeinek kielégítése a tanyaközpontok kialakítása révén megvalósítható legyen, a népi demokrácia államhatalma a tanyaközpontok kialakítását és tervszerű fejlesztését elsőrendű és sürgős kőris „Ma már elkívánni is lehetetlen, hogy a várostól 30—40 km-re lakók a városban levő közigazgatási ügyeket munkanapjaiknak feláldozásával tudják csak elintézni, ezért tanyai közigazgatási központok felállítása szükséges. Tíz tanyaközpont felépítésére és berendezésére irányoztatott elő a szükséglet”. HBmL. XXI. 505/n. 1. 1947. 16 P.I. Arch. 1/1. f. 38. őe. Idézi: Zsilák András: A magyar társadalom osztályszerkezetének alakulása a szocializmus építésének kezdeti időszakában és a Magyar Dolgozók Pártja szövetségi politikájának főbb vonásai (1949—1956). A Kommunista Párt szövetségi politikája. 1936—1962. 1966. 176—178. old. 17 Beér J. i. m. 1962. 194. old. 18 A magyar köztársaság kormányának 630/1949. Korm. sz. rendelete. Erdei Ferenc véleménye: „A tanyák kérdésében évtizedeken keresztül minden összetelepítő szándék arra irányult, hogy tanyaközpontok jöjjenek létre, mint az „anyaváros” külterületi tartozék települései. A Tanyai Tanács is ilyen elvi alapon kezdte meg a tanyaközpontok kijelölését”. Egy régi települési probléma új megoldása. Valóság, 1964. 6. sz. 130
