A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez
nem voltak külterületi intézményei, hanem mert . a tanyán lakó népességnek különlegesen nagy százaléka tanyai cseléd, tehát olyan kintlakó, aki tökéletesen kiesett a város társadalmából.2 A 30-as évek végén a belügyminisztérium 12 tanyakörzetet tervezett Debrecen határában:3 Sorszám A körzet neve Kijelölt központ A körzet jellege Lélekszám Terület í. Ohat V. áll. kistanya 873 8 178 2. Hortobágy Mátai bizt. hiv. kistanya 253 42 658 3. Kösélyszeg isk. kistanya 481 3 686 4. Elep isk. nagytanya 2 197 19 896 5. Macs isk. nagytanya 1 521 5 530 6. Pallag isk. nagytanya 1 653 6 700 7. Ondód isk. nagytanya 1 645 8 000 8. Ebes isk. kistanya 1 331 10 572 9. Szepes isk. kistanya 755 4 450 10. Nagycsere vadászlak nagytanya 1 083 8 600 11. Haláp városi telek kistanya 2 340 9 200 12. Bánk isk. kistanya 1 830 12 200 A város vezetői 1941 elején számbavették a külterületi lakosságot. A népszámlálás eredményeként részletes adatokat sikerült szerezni a tanyai lakosságról, annak területi elhelyezkedéséről.4 A felszabadulást követően a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Paraszt Párt több ízben felvetette a külterületek megoldásra váró problémáit (egészségügyi-szociális, gazdasági, közigazgatási, stb.). A földreform megvalósítása nyomán országszerte megszaporodott a tanyák száma, közel 75 000 új tanya épült fel. A földhözjuttatottak nagy része a kiosztásra kerülő földeken szétbontott uradalmi épületek, nagyobb tanyák bontásanyagából tanyát épített családja számára. Darvas József országjárása közben a következőket jegyezte fel a tanyai építkezésekkel kapcsolatban: „A szétszórt tanyatelepülés a felszabadulás óta az eddigieknél is nagyobb méreteket ölt. A falutól messze eső, földjükre kijárni alig tudó új gazdák ott kint tákoltak maguknak össze valamiféle lakóházat ... Ezek a vad építkezések még csak súlyosbították a magyar tanyarendszerrel kapcsolatos régi problémákat... ”5 Darvas József véleményéhez hozzá 2 Erdei Ferenc: Magyar tanyák. Hasonmás kiadás. Bp. 1976. 199—200. old. Erdei Ferenc elemző megállapításai a mezőgazdasági termelés vonatkozásában figyelemreméltóak: „Debrecen határának mezőgazdasági termelése nem olyan egyöntetű és belterjes, mint a délibb városoké. Mindenekelőtt van egy nagy puszta legelője, ezenkívül azonban a mezőség szántóföldjei közt is elég sok a legelő, a határ keleti része, az erdőség pedig nagyon kis részben került még eke alá. Éppen ezért a szántóföldi termelésnél még erősebb az állattartása. A birtokmegoszlás éppen a termelési viszonyok miatt egészen sajátságos. Elég sok a nagyobb birtok, 100 holdon felül van 141, viszont rendkívül alacsony a 10 kát. holdon aluli birtokok száma, összesen 750. Legtöbb a 10 és 50 kát. hold közti birtok (1235). A bérleti kezelés szintén igen erősen elterjedt, mind a kisebb, mind a nagyobb birtokkategóriákban”. 3 Benisch Artur: A tanyai közigazgatás területi rendezése. A tanyai közigazgatás rendezése. Szerkesztették: Alsó László—Benisch Artur—Mártonffy Károly. Bp. 1937. 4 HBmL. XXXII. 4/a. 2. 23/1948. 5 MSzMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottság Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága: Jelentés a megye lakosságának helyzetéről és a várható változásokról. Kecskemét, 1971. 9. old. Helyes megállapításra jutott Takács József: A tanyai népesség helyzete c. tanulmányában (Szociológia. 1975. 1.) „A tanyáknak ez a lökésszerűen jelentkező gyors megszaporodása a tanyavilág fejlődésének” új szakaszaként is felfogható. 126
