A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Balogh István: Adatok az alföldi mezővárosok határhasználatához a XIV-XV. században

Balmaz nevéből ítélve, igen korai középkori település volt, a Hortobágy ártéri síkján, a folyó keleti, bal partjától az ártéri sík és a löszhátság emelkedő vonalát meghatározó Kadarcsig terült el kelet felé. Templomos falu volt, román stílusú temploma helyét Zoltai Lajos a Hortobágy balpartján levő őshalomban (Bivalyhalom, most a hortobágyi állami gazdaság telepén) tárta fel. A Debreceni család első szerzeménye lehetett, adománylevél nem szól róla, először az 1411-i adománylevél említi.13

Cucát, Fegyverneket, Somát I. Károly 1311-ben mint örökös nélkül elhaltak birtokát adományozta Debreceni Dózsának.14

Elepet Ottó királytól kapta, ugyancsak magszakadás révén királyra szállott birtokként.15

Halápnak csak egy részét szerezte meg a kisnemesi birtokostól, Halápi Berecktől, mert az, mint kezes, a Dózsa ítélőszéke előtt állott vádlottat nem adta bírói kézre.16

Hegyes mimódon való megszerzéséről nem szól oklevél, ez a birtok — lakott faluként — a Debreceni család leányági leszármazottai kezére került és azok a XVII. század közepéig bírták.

Macsról Rofoin bán 1311-ben, mikor átengedte Dózsának, azt vallotta, hogy ő azt még IV. Lászlótól kapta. Ebben az időben egymás mellett két Macs állott, szinte egybeépülve. A másik Macson Szent-György tiszteletére épült templom állott, ezért ezt a falut Szentgyörgynek is nevezték, Dózsa fiai vették zálogba a Gut-Keled nb. Várdai Aladártól 40 márkáért, de azok egy éven belül kiváltották. Hosszúmacs azonban mindvégig a Debreceniek birtoka maradt.17

Máta a Tisza és a Hortobágy ártéri síkjának egyik legrégibb faluja volt. A határába nyomnélkül olvadt be a XI. századi templomos hely, Papegyháza, amely a XIII. században már néptelen volt. Mátát Eleppel együtt mint örökösök nélkül elhalt birtokosok faluját 1328-ban I. Károly adományozta Dózsa

13 Zoltai L.: Települések... i. m.; Balogh IAdatok... i. m. Egykori határát csak sejtjük, mert

lakóit Szilágyi Erzsébet a XV. század közepén a mai Balmazújváros területén állott Hímes falu helyére költöztette át. 1465-ben „Balmaz alio nomine Újváros” már a mai helyén állott. Az áttelepítésre Anarcsi Tegzes Péter 1477. évi tiltakozása utal. E szerint Szilágyi Erzsébet az ő Ka- darcs folyó melletti Hímes nevű birtokát elfoglalta és annak határain belül „mezővárost akar építeni és telepíteni, és azt új néven Újvárosnak nevezni”. Ez a tiltakozás kétségtelenül a megtörtént esemény után keletkezett, mert Szilágyi Erzsébet 1473-ban a mezőváros lakóinak végrendelkezési jogot adott. Balmazújváros története. Debrecen, 1958. 10,283—284. old.

14 Anjoukori okmt. I. 236. 1311/1328. — Fegyvernek a várostól nyugatra, a mai Ondód határrész északi részét jelenti, a debreceni—füzesabonyi út két oldalán feküdt. — Cuca Fegyvernektől nyugatra ma is e néven ismert pusztarész. Eredetileg mindkettő várbirtok volt, mindkettőnek temploma helyét is meg lehet találni. Cuca temploma alapjait a debreceni—füzesabonyi vasút építése során a mai újvárosi határban 1891-ben semmisítették meg. Varga A.: i. m. 20. old. Fegyvernek temploma helyét megállapította Zoltai L.: Települések... i. m. — Soma a XIII. században még várbirtok, a mai debreceni határ északkeleti csücskében, a nyírségi erdők tisztásain állott. Zoltai, id. m.

15 Fejér: Codex diplomaticus. VIII. I. 219—220. 1307. Anjoukori okmt. II. 354—355. 1328. A falu egyházas hely, a területe debreceni határon, Ondódtelkétől nyugatra, részben a Kadarcs és Hortobágy árvizes síkján volt. Temploma helyét Sőregi János tárta fel. Sőregi János: A hortobágy— porosháti templom és temető. Debrecen, 1935.

16 Zichy cs. okmt. I. 133. 1311; Anjoukori okmt. II. 23. 1322. Ma a debreceni határ keleti erdős pusztája. Az erdők közti irtáson épült falu templomát Zoltai Lajos tárta fel. Zoltai L.: Települések. . . i. m.

17 Zichy cs. okmt. I. 211. 1322. A falu határa a Tócó völgyétől téglalap alakban Fegyvernektől északra húzódott nyugat felé. Temploma helye a vízfolyás keleti partján, a mai debreceni—tisza- löki vasútvonal töltése alatt van. ZoltaiL.: Települések... i. m.

11