A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében
szervezett munkásság nyomása váltotta ki. A reagálás módja viszont magyarázható azzal, hogy az SzDP budapesti vezetősége még nem véglegesítette álláspontját a földreform kérdésében. Nehezebb megmagyarázni az SzDP debreceni vezetésének álláspontját az SzDP fővárosi vezetőségének állásfoglalása után. A „Tiszántúli Népszava” ugyanis március 2-án — amikor az SzDP Budapesten nyilvánosságra hozott programját méltatta — azt emelte ki címként, hogy a budapesti vezetőség is az 1930-as földreform-tervezet alapján áll. Formailag ez ugyan igaz volt, de a program részletezéséből kiderült, hogy a budapesti vezetőség nem foglalt állást a birtokmaximum kérdésében, tehát nem zárkózott el a vita elől.17 Az FKP debreceni vezetősége még ezután is az időhúzás módszeréhez folyamodott. A „Debreczen” a földreform feltételeként ezúttal a gazdasági felszerelések sorsának megnyugtató rendezését és a német fasizmus feletti teljes győzelmet jelölte meg. Az MKP és az SzDP tanácskozó bizottságának március 10-i budapesti megegyezése — amely az ellenforradalmi erők egyre nyíltabb fellépése miatt vált sürgőssé — véget vetett Debrecenben is a húzavonának. Ettől kezdve a „Debrecen” már csak utóvéd harcot folytatott. Óvott a „nyakló nélküli földosztástól”, a földbirtok felaprózásától, a földnélküli parasztok földhöz juttatásától.18 Ebből egyrészt a kulákbirtokosok munkaerőhiány miatti aggodalma csendült ki, másrészt az a remény, hogy a középparaszti birtokok erősítésével a politikai harcban az FKP előnyösebb helyzetbe kerül. Ezek a remények azonban nagyrészt nem váltak valóra. 1945. március 17-én a Minisztertanács és az Ideiglenes Nemzetgyűlés elfogadta a földreformról szóló rendeletet, melynek alapját az MKP elképzelését is tükröző Nemzeti Parasztpárt-i javaslat képezte.19 A „Debreczen”, miután a földreform-rendelet megjelent, úgy üdvözölte azt, mintha az FKP lett volna a földreform megvalósításáért folyó harc bajnoka.20 A földreformtörvény elfogadását követően szinte napok alatt megalakultak a földigénylő bizottságok. Március végére már a megye valamennyi helységében volt földigénylő bizottság. A földreform gyors végrehajtásában a debreceni kommunisták kezdettől fogva minden helységben nagy segítséget nyújtottak. Az MKP debreceni szervezete még a rendelet kibocsátása napján összehívta a földreform megvalósítására mozgósított aktíváit. Az aktívaülésen a pártközpont képviselőjének jelenlétében tájékoztatták teendőikről, majd mint földosztó kormánybiztosakat szétküldték őket a megye helységeibe. Még ugyanazon a napon sor került az első földosztásra Hajdú megyében. A földreform gyakorlati megvalósítása során méginkább kiéleződött a küzdelem a koalíción belül, a munkásosztály és szegényparasztság, valamint a mezőgazdaság tőkés elemei között. A „Néplap” több cikkéből kitűnik, hogy a föld17 Tiszántúli Népszava, 1945. február 27. 18 Debreczen, 1945. március 31., 11. 19 Magyar Közlöny, 1945. március 18. 20 „Álljanak félre most a sötétarcú sápítozók, akik a nehézségekre akarják felhívni a figyelmet. Ne féltsék a magyart, a magyar népnek nincsen szüksége a hátsó gondolatokat rejtegető aggályokra. Ne féltsék a magyart, hogy állítólag nem fog úgy menni a termelés, mint a százezer holdasnagybirtokon ment,” — írja a „Debreczen” vezércikke. Tehát miután a földreform törvényre emelkedett hangot vált és mint a földreform „bajnoka”, részt kér a földreform által a paraszttömegekben kiváltott népszerűségből. Emellett az FKP debreceni vezetése tovább folytatta harcát, most már a földreform végrehajtásának akadályozása és korlátok közé szorítása érdekében. Debreczen, 1945. március 18. 116
