A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)
Tanulmányok - Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében
A FÖLDREFORM VÉGREHAJTÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI HAJDÚ MEGYÉBEN Mikecz Ferenc 1. A földreform megvalósításának előzményei Hajdú megye gazdasági életében — ahogy ez gazdaságának struktúrájából következett — a főszerepet a mezőgazdaság játszotta. 1944 nyarán és őszén a megye területén zajló hadműveletek akadályozták a mezőgazdasági termékek betakarítását. Az állandó bombázások miatt még a gabona jelentős része is asztagban várta a cséplést. A földbirtokokat a volt gazdasági munkások és cselédek, sőt a birtokosok is elhagyták. A megye s az egész ország érdeke is azt követelte, hogy a határba maradt terményekből minél kevesebb vesszen kárba. Ebben a helyzetben a kommunisták a betakarítást csak úgy látták megoldhatónak, ha a nemzeti bizottságok e feladatra nagy tömegeket mozgósítanak, s az üzemi munkások segítségét is igénybe veszik. S a „Néplap” 1944. november 18-i felhívása a betakarítás közös megszervezésére, a határban maradt termény megmentésére, valóban széleskörű visszhangra talált. A munkások tömegesen siettek az elhagyott földekre, hogy segítsenek a betakarításban. A városok és községek nemzeti bizottságai pedig, összeírva a munkaképes lakosságot, közmunkában köteleztek mindenkit a termények betakarítására és a még asztagban lévő gabona elcséplésére. A terménybetakarítás megszervezésének fenti módja 1944 decemberében a munkás és polgári érdekek első nyílt összeütközésére vezetett. Vásáry István polgármester ugyanis nem értett egyet azzal, hogy a termény betakarítását az üzemi munkásság mozgósításával és a falusi lakosság kötelező munkájával oldják meg. Ehelyett a szétszéledt cselédséget akarta karhatalommal visszaparancsolni és kötelezni a feladat megoldására. Vásáry István és a köréje csoportosuló birtokos réteg attól tartott, hogy a kommunisták és a nemzeti bizottságok által kezdeményezett módszer megakadályozza a tulajdonosokat a betakarított termény tetszés szerinti felhasználásában. A kommunisták azonban a „Néplapéban Vásáryhoz címzett válaszukban megérttették a polgármesterrel, hogy a felszabadulás a jobbágytörvényeket végleg megszüntette.1 Vásáry István fellépése feltárta, hogy progresszivitása milyen szűk határok között mozog, és a tőkés tulajdonba való legkisebb kényszerű beavatkozás is élesen szembeállítja a demokratikus fejlődéssel. Fellépéséből az is kitűnt, hogy lényegében ott kívánja folytatni, ahol a felszabadulás előtt abbahagyta. Eszébe sem jutott, hogy a cselédrendszeren alapuló földművelés tarthatatlan, és a 1 HBmL. XVII. 5/1. Jkv. 1944. dec. 26. 109
