A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között
munkanélküliek családjainak megsegítésére/1 A gyenge terméseredmények csak nehezítették a föld- és munkaalkalom-nélküliek életét. Mindezek alapján érthető az éveken keresztül ismétlődő követelés: a földnélkül maradiakat is juttassák földhöz. A hajdúböszörményi földigénylő bizottság szerint „ennek egyszerű módja, hogy megbontsuk a 200 holdas parasztbirtokot, illetve a 100 holdas úri birtokokat".4 5 Űj földosztásra nem kerülhetett sor, jelentős szövetkezeti tevékenység viszont nem bontakozott ki a népi demokratikus korszak első éveiben. Az ország demokratikus közvéleménye ekkor a paraszti tulajdon védelmétől és a belterjesség megvalósításától várta a mezőgazdasági termelés fejlődését, az agrármunkanélküliség felszámolását. A földnélküliek számára ez a perspektíva nem hozott megoldást. így került sor arra, hogy az agrárproletárok egy része a megyében önkényes földfoglalásokat hajtott végre.6 A kommunisták állásfoglalását az agrárkérdéssel kapcsolatban az év folyamán megjelenő pártdokumentumok határozták meg. 1948. február 12-én jelent meg az „Irányelvek a Magyar Kommunista Párt gazdaságpolitikájához" című dokumentum, amely körvonalazta a párt mezőgazdasági politikáját is. A mezőgazdasági árutermelés biztonságának hangsúlyozása mellett az irányelvek fontos feladatnak jelölték meg „a kulákréíeg gazdagodásának és a falu többi rétegére gyakorolt befolyásának" korlátozását. A szövetkezeti mozgalommal kapcsolatban a párt arra az álláspontra helyezkedett, hogy a „Kisparaszti gazdaságok egyéni gazdálkodás alapján nemcsak megerősödni nem tudnak, de gazdaságukat fenntartani sem lesznek tartósan képesek". A megoldást e rétegek számára csak a szövetkezeti mozgalom jelenheti, amelynek fő területét akkor a beszerzési és értékesítési tevékenységben jelölték meg. A kommunisták agrárpolitikájának továbbfejlesztését a Politikai Bizottság 1948. április 22-én nyilvánosságra hozott határozata jelentette „A Magyar Kommunista Párt szövetkezeti irányelvei" címmel. A határozat leszögezte: „A népi Magyarországon a mezőgazdaság szocialista fejlődése a termelőszövetkezeteken keresztül visz", ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom általános szervezéséhez még nincsenek meg a feltételek. A párt szövetkezetpolitikai irányelvei abból indultak ki, hogy a termelő- szövetkezetek országos szervezését meg kell előznie az alacsony típusú szövetkezeteknek, amelyeket a parasztság leginkább képes megérteni, elfogadni. A lenini szövetkezeti elvek következetes betartása alapján kidolgozott program biztosíthatta volna az egyéni gazdálkodásról a zavartalan átmenetet a kollektív gazdálkodásra. A párt e határozatban kezdeményezte a gazdagparasztság további korlátozásával összefüggésben a mezőgazdasági munkások bérlőszövetkezeti mozgalmának megszervezését. A párt első országos szövetkezeti konferenciáján, 1948. július 10-én Gerő Ernő ismertette „Az új falusi politika" irányelveit. A program megfelelt a marxista-leninista párt szövetkezeti politikájának. A beszámoló - az áprilisi határozattal szemben, amely elsősorban a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek megszervezésével foglalkozott - a termelőszövetkezeti mozgalom alapelveit 4 HBmL. XXIV. 202/c. 1324. 1948. 5 HBmL. XXIV. 202/a. 1945. XVII. 503. 1945. 6 Földfoglalásra került sor a debreceni határban, Józsán, Tetétlenen, Balmazújvároson és más helyeken. Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának előzményei Hajdú megyében. Tanulmányok a marxizmus-leninizmus témaköréből, (szerk.: Grandpierre Lajos) Debrecen. 1974. 92
