A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Kahler Frigyes: A közalkalmazottak helyzetének alakulása Debrecenben (1916-1919)
Tömegnyomor és munkabérek. Senkit meg ne tévesszen a munkabérek emelkedése. A munkabérek csak színleges részben kifejezve emelkedtek, a pénzben kifejezett érték pedig csak fiktív, mert nem a pénzjövedelem matematikai emelkedésén, hanem azok vásárló erején van a súly. A kérdés tisztán az, hogy ugyanazért a munkamennyiségért a munkás kap-e ma is annyi fogyasztási javat, mint a háború előtt. Nem szorul igazolásra, hogy legkevésbé sem.”51 „A nép tizikai és anyagi gyengülése.” „Magától értetődik, hogy az ilyen természetellenes erőfeszítések - különösen éveken át -, meg kell hogy bosszulják magukat. És ez a visszahatás nem is váratott sokáig magára. Nem utalunk itt egyébre, csak a polgári lakosság halálozási arányszámának óriási felszökésére, a csecsemő halandóságnak 19-20%- ra való emelkedésére - a tüdővész pusztításának állandó fokozódására, amit napról-napra kétségbeej többen hangoztattak a tisztiorvosi hivatalok és a statisztika megdönthetetlen á3atai."°2 Az idézett cikk elvont megállapításai mögött rejlő, a közelgő forradalmat érlelő hajdúsági valóság tényeit a bizalmas főispáni jelentések fedik fel. Hajdúvármegye hatósági lisztre szoruló lakosainak száma 64 500. Az Országos Köz- élelmezési Hivatal f917. január 15-től 15 vagon lisztkontinges megállapítása után 12 vagon búza és 6 vagon tengeri lisztet küld. Az alispán a napi fejadagot 160 q-ra redukálja.53 Ismeretesek a megyében kialakult gazdasági helyzetet szemléltető dokumentumok,5''* amelyek a teljes összeomlás képét és az élesedő osztályharc egyre erőteljesebb színeit tárják az utókor elé.55 Debrecen ellátásával kapcsolatosan érdemes idézni még az 1917. április 4-i táviratot, amelynek címzettje a Közélelmezési Hivatal Elnöke: „Debrecen város közélelmezésénél nagymértékben mutatkozik a burgonyahiány. Város lakosai között bizonyos fokú elégedetlenség és nyugtalanság megszüntetése céljából felkérem Nagyméltóságodat, hogy a városnak kilátásba helyezett és még ide nem szállított 70 waggon burgonya kontingesből legalább 10 wagonnal lehetőleg sürgősen Burgonya Központ által ideküldeni szíveskedjék.” A „bizonyos fokú elégedetlenség és nyugtalanság" utal arra, hogy a vezetésnek tömegmozgalmakkal is számolni kell. 1918 januárjában a kormány a debreceni munkásság fellépése nyomán kénytelen a lisztfejadagot kiegészíteni. Január 21-én délelőtt ugyanis a munkásság küldöttsége megjelent dr. Vá- sáry tanácsnoknál, s kívánta a teljes lisztadag kiszolgáltatását. Erre Vásáry jelentést tett Weszprémi Zoltán főispánnak, akinek intervenciójára a Közélelmezési Miniszter hat vagon lisztet nyomban kiutalt, amely ugyan 2 vagonnal ke51 DK 1917. okt. 28. 447. old. 52 Uo. 53 HBmL IV. B. 901/b. 174/1914. ein. sz. 1917. febr. 24. 54 A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. (Szerk.: Komoróczy György) Debrecen, 1959. 5-16. old. 55 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk.: Tokody Gyula) Debrecen, 1970. 73-83. old. 63
