A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Kahler Frigyes: A közalkalmazottak helyzetének alakulása Debrecenben (1916-1919)
időt elhalasztják, júniustól-december 31-i hatállyal bevonják a nikkel 10 filléreseket is.47 Az aprópénz ilyen nagytömegű kivonása a forgalomból természetesen éreztette hatását a mindennapi - elsősorban háztatásokat érintő - forgalomban. A lakosság a pénzügyminiszteri rendeletet figyelmen kívül hagyva ragaszkodott a nélkülözhetetlen aprópénzhez, ami a 10 filléresek beváltását csaknem meghiúsította. A Debreczeni Közlöny szerint „A háború okozta ama rendkívüli állapot, a lakosság egy részének megnehezítették vagy lehetetlenné tették, hogy a bevont 10 filléreseket beváltsák". E rendelet által előidézett aprópénz hiányra vezetjük vissza az 1918-as Katonai Beszerzési Csoport által működési körében kibocsátott 5 — 20 és 50 filléres pénzeket. A Katonai Beszerzési Csoport kénytelen volt a törvényes fizetőeszköz helyettesítésére, saját pénzforgalmának lebonyolítása érdékében szükségpénzt kibocsátani. Sem a szükségpénz keletkezésére, sem annak beváltására ez idő szerint nem áll írásos adat rendelkezésünkre. Az 1919. évi aprópénzhiány48 azonban valószínűtlenné teszi, hogy a Katonai Beszerzési Csoport aprópénze valaha is beváltásra került volna, a debreceni katonai hatóságoknál. Nem sokat tévedünk, ha feltételezzük, hogy a kis címletek a gyakorlatban nem képezvén értéket a tulajdonosok nem is szorgalmazták a beváltást. A Katonai Beszerzési Csoport szükségpénzei a Monarchia gazdasági összeomlásának tárgyi emlékeiként értékelendő, amelyek egyúttal megfogható cáfolatai ennek az egykor senki által komolyan nem vett bejelentésnek, amely szerint — még 1918-ban - az osztrák kormány arany 10, 20 és 100, valamint ezüst 1, 2 és 5 koronás fémpénzeket hoz forgalomba.49 Az egyre kilátástalanabb háború nyomán egyre súlyosbodó gazdasági helyzet az „ellátottnak" nyilvánított Debrecenben éppúgy, mint Hajdú vármegyében fokozza az osztályellentéteket. A mezőgazdasági munkát végző idegen hadifoglyok kenyéradagjuk emelése végett munkabeszüntetéssel fenyegetik a gazdákat. „A hadifoglyok vásott magatartását jelentékenyen megkönnyítette, hogy a felügyeletükre kirendelt katonai közegek a hadifoglyok kívánalmait sokszor határozott követelés formájában is magukévá tették.50 Figyelemre méltóan elemzi a helyzetet a Debreczeni Közlöny 1917. október 28-i cikke, amelynek címe: „Az osztályellentétek kiéleződése". „Soha még egy háború sem szült annyi hőst, de egyben annyi panaszt sem, mint a mai. Tehetetlenül áll az állam ezzel a folyamattal szemben. Hogy egyik oldalon mérhetetlelnül koncentrálódik a tőke, milliós, sőt milliárdos vagyonok keletkeznek, a másik oldalon pedig megsokszorozódik a proletáriátus, fokozódik a tömegnyomor, és ezáltal sohanem sejtett módon kiéleződnek az osztályellentétek. 47 8866/1917. sz. r. és 70 680/1917. PM számú rendelet, az állam beváltási kötelezettségét 1918. ápr. 30-ban határozza meg. 48 Vö.: Kahler F.: Szükségpénzek 1919-ben i. m. 49 DK 1918. febr. 3. A közzétett tervezet szerint a 20 koronás 21 mm átmérőjű, averse az uralkodó képmásával, és „Carolus D. G. Imperatus Austriae Rex Bohemiae Galiciae Illyriae etc. Apostolicus Rex Hungáriáé", a reverse a címer, és évszám, peremirat Pace bele- que omnia pro patria cumpopule meo". A tízkoronás 19 mm átmérőjű, az előbbihez hasonló, de peremirat nélkül. A 100 koronás 37 mm, a 20 koronással egyező. Az ezüst címletek 23 mm-es 1 koronás, 27 mm-es kétkoronás, és a 26 mm-es ötkoronás, a 20 koronáshoz hasonló av és rév felirattal. 50 DK 1917. jan. 21. 23. old. 62
