A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Kahler Frigyes: A közalkalmazottak helyzetének alakulása Debrecenben (1916-1919)
A fenti élelmiszer és közszükségleti cikkek közölt árai, illetve árváltozásai maximált árak. Már korábban említettük, hogy e cikkek egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozott mennyiségben voltak megvásárolhatók. Ezért a hivatalosan is kihirdetett árakon a vásárló alig jutott áruhoz, így feketepiaci üzérek kizsákmányolásának alanya lett. A vázolt körülmények között az alkalmazott büntető szankciók elégtelenek voltak az üzérek megfékezésére; mind az élelmiszerek és élelmiszerjegyek,36 37 mind pedig a létfontosságú ruházati cikkek1' vonatkozásában elhatalmasodott az üzérkedés. A rendőrfőkapitány jelenti Weszprémi Zoltán főispánnak 1918. szeptember 21-én; „Rendkívüli és megdöbbentő mértékben szaporodnak ... el a közellátást és közélelmezést biztosító kormányrendeletekbe ütköző kihágások, a közszükségleti cikkek elrejtésével, felhalmozódásával, csempészésével kapcsolatos büntetendő visszaélések, a féktelen árdrágítási kihágások".38 A Monarchia háborús potenciáljának elégtelensége az élelmiszer és közszükségleti cikkek és termelési eszközök39 terén mutatkozó gazdasági összeomlás mellett40 a hadsereg fémmel és lábbelivel való megfelelő elláthatatlanságában is jelentkezik. 1917. január: „Rekvirálást kell indítani a katonai célra alkalmas cipők begyűjtésére is, mert az ipar képtelen ellátni a hadsereget".41 1917 elején lázas egymásutánban jelennek meg a rendelkezések a fémtárgyak beszolgáltatásáról.42 Be kell szolgáltatni a háztartási rézedényeket, a sön- tések óntálcáit, nikkel főzőedényeket, a vörösrézkályhákat, kádakat, villany- vezetékeket, a kályhaelőtéteket és sütőformákat. E rendelkezések végrehajtása éppoly nehézkesen foganatosítható, mint a gabonakészletek begyűjtése.43 1917 májusában megkezdődik a harangok rekvirálása,44 amelyek alól csak az 1700 előtt öntött és az azóta készült, de „műtörténeti szempontból érdekes" harangok vehetők ki. Egy tragikomikus cím „A M. Kir. Honvédelmi Minisztérium Kilincshivatala'''45 46 jelzi 1917 decemberében a hadiipar fémellátottságát. A Hivatal feladata a kilincsek és ajtóveretek összeírása, későbbi begyűjtésének megszervezése. A hadsereg fémállátása oly nagy mértékben veszélyeztetett, hogy a pénzügyminiszter 1917. évi április 30-tól elrendeli a nikkel 20 filléresek bevonását.40 A rendeletet azonban nem tudják végrehajtani, miértis a beváltási határ36 DK 1917. dec. 2. 37 DK 1918. jún. 16. 1 kg bőr 65 K/kg-ért árusított egy tímár, azaz a megszabott ár négyszereséért. Az eladott bőr 52 kg súlyú volt. 38 HBmL IV. B. 1401-6/28 964/1. rfk. 918. 39 Növekednek a föld és az élő állat árai. Egy hold föld értéke 1916 elején 500 K, ugyanez 1917 októberében 500 К-ért cserél gazdát. Ugyanez év tavaszán a Dombos tanyai cseregazdaság „kimustrált szarvasmarhái rekord árat érnek el". DK 1917. okt. 21. 443. old. és 1917. ápr. 29. 132. old., két nagy birka 7100 K, 18 kisbirka 21,385 K, 14 tehén 25,425 K. 40 A gazdasági összeomlás egyik jele, hogy az állam megállapítja a cserekereskedelem gabonaárfolyamát, és így a gabona társadalmi egyenértékeként lép előre: egy csomag (50 pakli) katonadohány, 5 kg, 1 kg cukor 20 kg, 1 kg talpbőr 50 kg, 1 kg felsőbőr 30 kg, gabona stb. DK 1918. jún. 9. 41 DK 1917. jan. 14. 3. old. 42 DK 1917. jan. 28. 28. old. 43 DK 1917. febr. 18. 44. old. 239/1917. ein. sz., 605/1917. I. rfk. sz. 1917. márc. 11. 44 DK 1917. máj. 27-én. 175. old. 45 DK 1917. dec. 23. 529. old. 45 DK 1917. dec. 23. 529. old. 46 1917. évi 57 239. sz. PM rendelet. 61
