A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Kahler Frigyes: A közalkalmazottak helyzetének alakulása Debrecenben (1916-1919)

megakadályozása céljából legalább tíz vaggon burgonya kiutalása esetleg szállítási engedélye kiadása iránt a legsürgősebben intézkedni méltóztassék."21 Az intézkedés azonban késlekedett, a havi burgonyaadag helyett 1/2 kg hüvelyes, 1 kg sós, vagy paprikás szalonna kerül kiosztásra. „A zöldség-félék vetőmag- vainak hiánya is mind érezhetőbbé válik."22

A tejellátás elakadása már 1917 januárjában zavarokat okoz, s az év novemberében sor kerül a tejjegyrendszer kidolgozására.23 A hús- és zsírtartalékok ugyancsak kimerülőben vannak. 1917 elején a sertésvágások után sertésenként 20 kg - hentesek esetében 35 kg szalonna beadása kötelező. A fogyasztást 1917. január 29-től fejenként havi 1 kg szalonnában vagy 80 dkg zsírban állapítják meg.24 A húsfogyasztás korlátozására hetente 2 húsnélküli napot rendel el a városi tanács, amikoris csak a gyorsan romló zsigereket szabad feltálalni. A hét többi napján hús 2-2 féleképpen elkészítve lehet az étlapon.2’ A sertések vásárlására kizárólag az Országos Sertésforgalmi Iroda kap mo- napóliumot. 1918 februárjában megkezdődik a sertéstermékek rekvirálása is.26 A sertésvágást 1917. év decemberében korlátozzák.2' A cukorfejadag 1917 elején 70 dkg.28 A szénhiány miatt már 1917 februárjában akadozik Debrecen villamosenergia-ellátása.29 Az alapvető élelmiszerek hiánya mellett a közszükségleti cikkek is eltűnnek a debreceni boltokból. A bőr, a ruha és cérna alig elérhető fogalommá válik. A város a hajdúk elhasznált ruházatát árverésre bocsátja.30 Petróleumból lakásonként havi 3 liter, üzletenként 5 liter használható fel.31 Az élelmiszerek, gyógyszerek32 és a közszükségleti cikkek hiánya gyors ütemben emeli az árakat. Az élelmiszerek árának alakulását az 1. számú függelék mutatja be. A termékek árait - amelyekre csak egy adat áll rendelkezésre — azért tartjuk szükségesnek közölni, mert a fizetésekkel összevetve pontosabb képet kapunk a pénz vásárlóértékéről.

A takarmányárakat befolyásolta a zab- és árpatermés kedvezőtlen alakulása is úgy, hogy akciót szerveztek a vadgesztenye gyűjtésére.33 A takarmány- és alomkészletek - ugyanúgy, mint a zab és gabona, nem képezte szabad forgalom tárgyát, hanem zár alá vétetett.34 A Debreceni Városi Tanács úgy ítéli meg a helyzetet, hogy „A takarmányínség az országos jószágállományának fenntartását már magában véve is veszélyezteti".35

21 HBmL IV. B. 901/a. 1917. máj. 14. 488/1917.

22 DK 1917. máj. 18. 85. old. Uo.: 1917. jún. 3. 186. old. Az 1918. évi helyzet sem hoz javulást, bár az 1875/1917. számú határozattal az évi termést zár alá veszik. A visszatartható mennyiség: hetenként 4 kg fejenként max. 114 kg. Ez a mennyiség a gazdasági cselédek részére 2 kg, max 70 kg, 10 kh-ra 2 munkást számítva. A vetőmag 15 q hold, max. 4 állat részére takarmány - 1 fejőstehénre 2 kg/nap számítva. DK 1917. szept. 30. 416. old.

23 DK 1917. jan. 21., 22. első lépésként a tejszínárusítást tiltja meg a körrendelet. 22 188' 1917. sz. közélelmezési hivatali rendelet a tejjegyre jogosultakat állapítja meg.

24 Uo.: 1035/1917. számú hirdetmény.

25 DK 1917. ápr. 22. 221. old.

26 DK 1918. febr. 24. 76. old.

27 DK 1917. jan. 28. 31. old.

28 Uo.: 508-509/1917. számú hirdetmény.

29 DK 1917. jam 14. 5. old. és 1917. febr. 18. 41-43. old.

30 DK 1917. dec. 22. 121. old. A város lábbeli szükséglete 220 pár, DK 1917. júl. 22. 29. old.

31 DK 1917. febr. 4.

32 DK 1917. jan. 28. 30. old.

33 DK 1917. jún. 3. 189. old.

34 Uo.: 20 957/1917. Vt. 6.

35 Uo.: 25 350/1917. Vt. hirdetmény.

60