A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Kahler Frigyes: A közalkalmazottak helyzetének alakulása Debrecenben (1916-1919)
ható.10 11 Az Országos Közélelmezési Hivatal márciusban a város liszt és kenyér- fogyasztását 25°/0-kal korlátozta. Az étkező helységek tulajdonosai 8 dkg kenyér helyett csak 6 dkg-ot kötelesek kiszolgálni 4 fillérért.11 1918 januárjában szállodákban, vendéglőkben és vasúti éttermekben nem lehet egyáltalán kenyeret árusítani.12 A törvényesen megállapított fejadagot - mezőgazdasági munkásoknak 400, más nehéz testi munkásoknak 300, egyéb munkásoknak 240 gramm napi lisztfogyasztást13 - mint később látni fogjuk - még rekvirálások útján sem sikerül biztosítani.14 1917 decemberében Debrecen részére a szükséges 44 vagon liszt helyett olyan indokolás alapján utalványoznak 30 vagont, „ . .. mert a minisztérium véleménye szerint a városban nagy dugott készletek vannak".15 16 1918. február 13-tól a napi 28 dkg lisztvásárlásra jogosító igazolványokra csak 22 dkg-ot szolgálnak ki Debrecenben.10 A termelők által fogyasztható gabona mennyiségét a jogszabályi rendelkezések ugyancsak szűk keretek közé szorítják. 1918. február 15-én és augusztus 15. közötti időben a 15 év feletti őstermelő férfimunkás egy hónapban 13 kg, családtagja 9 kg lisztet fogyaszthat, miért is a korábban engedélyezett mennyiséghez képes köteles beszolgáltatni - az őstermelő 12 kg terményt, vagy 8,5 kg lisztet, más személy 18 kg terményt, vagy 13 kg lisztet.17 A beszolgáltatás azonban akadozik. „Törvényhatóságunk által beszolgáltatandó 3000 vaggon terményből ezideig csak 200 vaggon lett ténylegesen beszállítva, miután igen sokan a beszállítási felhívásnak eleget nem tettek."18 Az 1918 elején foganatosított rekvirálások megyeszerte sikertelenek voltak, mert a készleteket a közélelmezési miniszter szerint Debrecenben halmozták fel. Ezért elrendeli a városban katonai erővel a rekvirálás megismétlését.19 A helyzet napról napra romlik. 1919. évi januárjában a közélelmezési kormánybiztos felhívása: „Polgártársaink! A mai időhöz méltó őszinteséggel meg kell nektek mondanunk, hogy vármegyénk közélelmezése válságos helyzetbe jutott. Közélelmezési Miniszter Úr készlet hiány miatt nem tud már több lisztet rendelkezésre bocsátani, így rá vagyunk utalva, hogy saját erőnkből a termelőknél és másoknál rendelkezésre álló készletekből adjunk a lisztellátásra szoruló lakosságnak.''20 A lisztellátás ilyen alakulása mellett súlyosbította a helyzetet, hogy az egyéb alapvető élelmiszerek sem álltak elégséges mennyiségben rendelkezésre. A főispán 1917. május 14-én kelt távirata ekként jellemzi a helyzetet: „Élelmi cikkek általános hiánya miatt súlyosan érezhető, s mind gyakrabban ismétlődő teljes burgonyahiány napról-napra súlyosabb helyzetet idéz elő. Táviratban nem részletezhető helyzet részletes jelentését megbízottam Rostás rendőrfőkapitány személyesen terjeszti elő. Felelősségem tudatában kérem Nagyméltóságodat, hogy meghallgatása után a helyzet teljes elfajulásának 10 DK 1917. jan. 7. 5-6. old. 11 Uo. 1917. márc. 4. 64. old. 12 Uo..- 1918. jan. 13. 20. old. 13 Uo.: 1918. jan. 20. 23. old. 14 Nagyobb arányú rekvirálás: 1917 elején 92 vagon lisztet foglalnak le a megyében. DK 1917. jan. 14. 3. old. Újabb nagyobb rekvirálás 1918. május 5. DK 1918. május. 5. 15 DK 1917. dec. 23. 529. old. 16 DK 1918. febr. 7. 59. old. 17 15304/1918. ein. Kihirdetve DK 1918. febr. 17. 62. old. 18 Uo. 19 Uo.: 15 884-15 887/1918. sz. hirdetmény. 20 HBmL IV. B. 1401. A közélelmezési kormánybiztos 1919. jan. 27-i felhívása. 59
