A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Kahler Frigyes: A közalkalmazottak helyzetének alakulása Debrecenben (1916-1919)
bocsátásának ideje 1918. A Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja vásárlási jegyei illetően még ennyi adat sem ismeretes. Ambrus Béla gyűjteményében5 e sorozat 1926. vagy 1945. megjelöléssel szerepel. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár anyaga nem tartalmaz közvetlen adatot egyik fizetőeszköz keletkezésére és forgalmára sem. A Katonai Beszerzési Csoport működése 1919 márciusával megszűnt,6 így szükségpénzeit csak ez időpont előtt bocsáthatta ki. A gazdasági helyzet későbbi vizsgálata során választ keresünk arra a kérdésre is, hogy a háborús évek mely időszaka tette szükségessé leginkább a rendkívüli intézkedést. A Közalkalmazottak Beszerzési Csoportjának működésére a hiányos iratanyag igen kevés támpontot nyújt. Így ezért itt is a háborús évek s ezt megelőző'időszak ellátási viszonyainak a közalkalmazotti réteg helyzetének és az ezzel kapcsolatos szervezetek működésének vizsgálatán keresztül kíséreljük meg a Beszerzési Csoport vásárlási utalványainak keletkezési okát feltárni, s igazolni, hogy a kibocsátás ideje a bevezetőben már jelzett 1926-os időpont. Már most megállapíthatjuk, hogy az 1944/45-ös datálás téves. Ezt az állításunkat támasztja alá, hogy a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja működését illetően eltűnik minden írásos adat, a kortársak visszaemlékezése,7 szerint pedig a Beszerzési Csoport ekkor már régen nem működött. Az 1944/45-ös időszak ellen szól a vásárlási jegyen levő a szárazbélyegző DEBRECZEN felirata, a város nevét a negyvenes években egyértelműen DEBRECEN-nek írják. A későbbi keletkezés ellen hozzuk még fel, hogy a vásárlási nyomdajegyek technikai kivitele igen közel áll az 1919. évi városi szükségpénzek kiviteléhez. II. A világháború második évében - 1915 elején - még 10 hónapja sem folytak a harcok, érzékelhetővé válik, hogy a Monarchia gazdasági felkészültsége nem elégséges a háború győzelmes folytatásához, s előrevetik árnyékukat a következő időszak háborús gazdálkodásának a hátországban jelentkező nélkülözései. A készletek leghamarabb az alapvető élelmiszereknél — így elsősorban a liszt - mutatkoznak elégtelennek. 1915. március 6-án a földművelésügyi miniszter az alábbi bizalmas leiratot intézi Debrecen polgármesteréhez: a kenyérsütéshez nagyobb mérvű főtt burgonya hozzátételével és tengeri liszt szélesebb arányú fogyasztásával a hiány pótlásáról már most gondoskodjék".8 Ebben az időben a hadigazdálkodást bonyolító szervek a havi lisztfogyasztást még 10 kg-ban határozták meg fejenként. Alig egy hónap múlva ez a mennyiség 6 kg-ra csökkent.9 1917- re a központi lisztellátás elégtelennek bizonyul, annak ellenére, hogy a pékek 1 q lisztből 1,40 q kenyeret kötelesek sütni, s a kávéházakban csak kenyér árul5 Köszönetét mondok Ambrus Bélának magángyűjteménye megtekintéséért. 6 HBmL IV. B. 1401. 7 Bertók Lajos szíves szóbeli közléséért ez úton mondok köszönetét. Vö.: HBmL XXI. 505/a. A csoport az 1943-ban működő egyesületek jegyzékében nem szerepel. HBmL XV. 11. Tárgyunk feldolgozása során sajnos e közléstől eltekintve csak történeti eszközökkel élhettünk, noha széles körűen kíséreltük meg az élő források felkutatását. Ennek során meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az 1920-as években felnőttként élő megkérdezettek - akik vásároltak is a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportjánál - sorban kitérő válaszokat adtak és a szükségpénzzel kapcsolatos kérdések láthatólag igen kellemetlenül érintették őket. 8 HBmL IV. B. 1405/a. 9309/1915. ein. 9 Uo.: 6482/1915. 58
