A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében
leányiskola exameneinek módja szerint énekléssel és imával kezdetett meg”. Az egyháztanács követelte az igazgatónőtől, hogy a jövőben a közvizsgálatot ne az intézetben, hanem a templomban tartsa „a gyülekezetünkben szokásban lévő vallásos formák szerint".47 A növendékek előrehaladásával a felügyelőbizottság elégedett volt, mert mint megjegyzik „a leányok kitűnő jelét adták szorgalmuknak”. Ugyanakkor jelentést tettek arról is, hogy ,. . . több szüle leánykáját közvizsgára nem bocsátja". Az 1864/65. évi közvizsgálati jelentés szerint a tanév folyamán az I. osztályban 9, II. osztályban 21 növendék tanult, a nagyosztályban 8, csak egyes tantárgyakat hallgattak 17-en s így az együttes létszám 55. Az iskola alapításakor elfogadott szervezettől — úgy látszik - eltértek menet közben, mert az csak két évfolyamúnak tekintette az intézetet. Hogy az iskola ebben a formájában sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, azt bizonyítja, hogy az egyháztanács 1872-ben határozatot hozott „8 osztályú nővelde szervezéséről”. Az újonnan szervezett debreceni 8 osztályos leánynevelő intézet tantervét Tánczos István, az 1872. október 15-én megnyitott nevelőintézet vezetője állította össze. Terveinek végrehajtását megakadályozta 1873. február 9-én bekövetkezett váratlan halála. A nevelési bizottság 1873. február 12-i ülésén értékelve az igazgató munkáját, megállapította: „Személyéhez az intézet vezetését illetőleg annyi megnyugtató remény fűződött, habár a kezdet nehézségeivel küzdött, mégis immár örömmel látott jeleket adott arról, hogy az általa vezetett intézet célját megközelítő úton halad”.48 Az intézet vezetését Tánczos halála után ideiglenesen az iskola kiváló vegytanára, dr. Palay Miklós vette át. A nőnevelde az 1872/73-as tanévben 7 osztályú volt 128-as létszámmal az alábbi tagolódás szerint: I. o. 16, II. o. 9, III. o. 32, IV. o. 38, V. o. 28, VI. o. 3, VII. o. 2. Vallásmegoszlás alapján: Református 76, evangélikus 5, katolikus 30, izraelita 17 tanuló. Tánczos István halála után az egyháztanács 1873 szeptemberében az igazgatói állásra pályázatot hirdetett. A felhívásra mindössze egy pályázat érkezett férfi részéről, de azt az egyháztanács elutasította. Beadta pályázatát Kalocsa Róza vei. pesti felsőbb leányiskolái igazgatónő is. Kérelmét az egyháztanács nem fogadta el, mivel az állásra férfit keresett. Minthogy az igazgatói állásra alkalmas személyt az egyháztanács nem talált, az 1873/74. évben is Palay Miklós vezette az intézetet. A tanév végeztével tartott közvizsgálaton a felügyelőbizottság megállapította, hogy „ ... Dr. Palay Miklós úrnak nemcsak a vegytan tanításában, de az egész intézet vezetésében oly érdemei vannak, melyeket lehetetlen elhallgatnunk. . . . Bátran ki merjük mondani, hogy nőnöveldénk még a kedvezőtlen viszonyok között is úgy végezte be az évet, miszerint némi hiány mellett is a versenyt bármelyik helybeli nőnöveldével nemcsak kiállotta, de sok tekintetben azokat felül is múlta”. A siker a jó indítás eredménye. 1873 novemberében a tantervi előterjesztés kapcsán tisztázták, hogy „ . . . kézikönyvekül az alsó négy osztálynál a városi leányiskolákban alkalmazott könyvek vétetnek használatba, részint mivel már sok növendéknek megvolt, részint, mivel jelenleg jobbakkal nem rendelkezünk. A tanító belátására bízatott netalán felesleges tételek kihagyása, mint szintén a ben nem levő szükséges tételek utánpótlása. Szigorúan követendő elvül csak annyit mondván 47 Uo. 1864. szept. 9. 48 Uo. 1873. febr. 12. 47
