A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Levéltári fórum - Szűcs Ernő: Az üzemtörténetírás levéltári forrásai Hajdú-Bihar megyében

pedig kép, röpirat stb. anyagokkal segítheti a gyűjtőmunkát. Ez utóbbi téren jelentős kiegészítésre lehet számítani a Munkásmozgalom Történeti Múzeum, a Déri Múzeum hasonló jellegű gyűjteményeiből is.

A megyei levéltáron kívüli országos és helyi kutatóközpontok anyagának említése után szót kell ejtenünk néhány elengedhetetlenül fontos műről is, amelyeket széles körű feldolgozás esetén nem nélkülözhetünk. Részvénytársaságokkal, szövetkezetekkel kapcsolatban az ún. kompasszok (Nagy Magyar Compass, Pénzügyi Compass) az alapítás időpontjáról, az évenkénti mérlegadatokról, osztalékok összegéről, az igazgató és felügyelőbizottsági tagok névsoráról - mégpedig gyakran eredeti foglalkozásuk feltüntetésével (ügyvéd, földbirtokos stb.) — nyújtanak ismereteket.

Magától értetődőnek tartjuk, hogy segédletként igénybe kell venni a bibliográfiákat, és fel kell használni a biográfiák és monográfiák nyújtotta adalékokat is.28 A múltban készült biográfiák az üzem tulajdonosairól, a felszabadulás után kiadott hasonló jellegű művek pedig a munkásosztály, a dolgozók legöntudatosabb harcosainak életét, cselekedeteit mutatják be. A monográfiák egy adott üzem településen belüli szerepének koronkénti megítélését közük velünk. Nem szabad elfeledkeznünk a dokumentum kötetek használatáról sem. Számtalan érdekes adatot nyújtanak ezek a művek a munkások szociális helyzetéről, szervezkedéséről és mozgalmáról. Jelen pillanatban ezek közül csak néhányat említve: az országos kiadványok sorából az 1951-1960 között megjelentetett hatkötetes „A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai" című, valamint az 1966-70 között kiadott „A magyar forradalmi munkásmozgalom története" című háromkötetes műveket. A helyi kiadványok sorából pedig: „Hajdú-Bihari Történelmi Olvasókönyv", „Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban", „A hatszázéves Debrecen" stb. Különösen kiemelnénk az ilyen művek sorából az EDOSZ Archívum által iparági összefoglalásban megjelent sorozatot, amelynek kötetei sok debreceni üzemre vonatkozó adatot tartalmaznak. E sorozatra azért hívjuk fel a figyelmet, mert használatát alig tapasztaljuk az egyes kiadványoknál, holott kezelhetősége - éppen az anyag elrendezési elve miatt - az üzemtörténetírás szempontjából egyike a legköny- nyebbeknek.29

Ugyanakkor nélkülözhetetlennek tartjuk a különböző statisztikák hasznosítását is. Az 1880-tól 1941-ig eltelt időszakban megtartott tízévenkénti nép- számlálások rendszeresen közölnek adatokat a lakosság számáról, foglalkozási ágáról, gyakran egy-egy iparághoz tartozó helybeli üzemek számáról is. A fel- szabadulás után — kivált a két évtizede szokássá vált - megyei statisztikák megjelentetése az üzem helyi jelentőségének megállapításánál segítenek, míg

28 Debreceni bibliográfia (Összeállították: Bata Imre, Lengyel Imre, Varga Zoltánná) Debrecen, 1961. és Tetteikben tovább élnek (Szerk.: Kiss István) Debrecen, 1970., valamint Debrecen sz. királyi város egyetemes leírása (Szerk.: Zelizy Dániel). Debrecen, 1872., továbbá Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye (Szerk.: Csobán Endre). Bp. 1940., valamint Magyar városok fejlődése I. Debrecen sz. kir. város (Szerk.: Kiszely Gyula) Bp. 1931.

29 A hatszázéves Debrecen (Szerk.: Komoróczy György) Debrecen. 1961. és A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. (Szerk.: Komoróczy György) Debrecen. 1959., továbbá Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv (Szerk.: Komoróczy György) Debrecen, 1973. és Hősi múltunk I-V. kötet (Az EDOSZ Archívum kiadványa. Összeállította: Rajki Árpád) Bp. I960., valamint A magyar forradalmi munkásmozgalom története 1-3. kötet. Bp. 1966-1970. és A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai I-VI. kötet. Bp. 1951-1960.

177