A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Levéltári fórum - Orosz István: A hajdúvárosok agrártörténetének levéltári forrásai a 18-19. században
A HA JDÜVÁROSOK AGRÁRT ŐRT ÉN ET ÉN EK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI A 18-19. SZAZADBAN Orosz István A hajdúvárosok, Böszörmény, Nánás, Szoboszló, Dorog, Hadház, Vámos- pércs és a 17. században még Polgár is s a belőlük szerveződött Hajdú-kerület, az Alföld keleti felének jellegzetes régióját alkották. Kollektív nemességük révén kikerültek a földesúri hatalom alól, de a 17. század utolsó évtizedeitől fogva nem élhettek a legfontosabb nemesi privilégiummal, az adómentességgel. Társadalmi helyzetük így nem teljesen azonos az országos nemesekével, de a szabad királyi városokéval sem. Sajátos helyzetük nemcsak társadalmi és gazdasági viszonyaikban mutatkozik meg, de tükröződik az egyes városok és a kerület által létrehozott iratanyag természetében is, amely a jobbágyfal vakhoz vagy szabad városokhoz képest eltérő jellegzetességeket mutat. A következőkben arra törekszünk, hogy a hajdúvárosok működése során a 18-19. században keletkezett agrártörténeti jellegű forrásanyag legfontosabb típusait és e források sajátos vonásait bemutassuk. Vizsgálódásainkat ezért vagyunk kénytelenek a 18. századdal kezdeni, mert a 17. században még igen gyéren csörgedeznek az e városokban keletkezett források, s a meglevők között is kevés az agrártörténeti jellegű. Kutatásaink végső határának 1876-ot, a Hajdú-kerület megszűnését tekintettük. Az ekkor létrehozott Hajdú megye ugyanis már nem különbözött lényegesen a többi magyarországi törvényhatóságtól. Az agrártörténet levéltári forrásainak elemzésében nem a forrástípusok szerinti bemutatás útját, hanem a kutatási témák szerinti vizsgálódást választottuk. Arra törekedtünk, hogy számbavegyük, milyen források segítségével vizsgálhatók e városokban a földbirtoklás és határhasználat kérdései, a mezőgazda- sági termelés alakulása és az egyes termelési ágak helyzete, születtek-e olyan íratok, amelyek segítségével választ kaphatunk a fogyasztás, az árak és bérek alakulására, a mezőgazdasági termékek értékesítésének problémáira, s végül az agrártársadalom helyzetére és viszonyaira. Tagányi Károly sok tekintetben alapvető s a hajdú városok földközösségét és határhasználatát is elemző tanulmánya óta1 a kerület agrártörténetének kutatásában talán éppen a földbirtoklás és határhasznláat feltárásában születtek a legszámottevőbb eredmények. Balogh Istvánnak a böszörményi határhasználatról írott elemző tanulmánya1 2 a hajdú földközösség szerepének és jelentőségének felismerésében segített. Számos kérdést tisztáztak az utóbbi években megjelent, vagy megjelenőben levő városmonográfiák is.3 Ennek ellenére sem állíthatjuk. 1 Tagányi Károly: A földközösség története Magyarországon. Bp. é. n. 2 Balogh István: Határhasználat Hajdúböszörményben. Ethnographia. 1955. 3 Hajdúdorog története (Szerk.: Komoróczy György) h. n. 1971. Uő.: Hajdúhadház múltja és jelene. Gyula. 1972. Hajdúnánás története (Szerk.: Rácz István). Hajdúnánás, 1973. Hajdúböszörmény törtnéténete (Szerk.: Szendrey István) Debrecen, 1973. Holgár története (Szerk.: Bencsik János) Polgár, 1974. Hajdúszoboszló monográfiája (Szerk.: Dankó Imre) Hajdúszoboszló, 1975. 149
