A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Vörös Károly: Hajdú-Bihar megye újabb helytörténetírása (Tapasztalatok és problémák)

figyelemre méltó a pártszervezés történetének helytörténeti megalapozású, ezen belül a társadalomtörténet felé is szilárd szálakat kiépítő bemutatása. És e munkák sorában jól esik látni a szakemberek körén túl a szélesebb olvasóközönséghez is szólni képes tudományos ismeretterjesztő munkákat (pl. a Hajdúságról), vagy a közművelés és oktatás oly széles területein felhasználható, de a tudományos kutatás szempontjából sem felesleges, annak jó támpontokat adó helytörténeti olvasókönyvet, eseménynaptárat, a haladásért küzdött helyi személyiségek életrajzainak gyűjteményét, vagy a helyi vonatkozású, nagyon életközei, a ténymegállapítás igényén túl sem menő rövid tanulmányok gyűjteményét.

És ha csak ennek az egészen nagyvonalú áttekintésnek eredményeképpen is a megyei helytörténetírás szemléjének negyedik tapasztalataként a tematikai sokféleség mellé a műfaji sokféleség, a megközelítés sokfélesége is oda sorozható, ez felhívja a figyelmet: a műfaji és tematikai sokféleség együttese nemcsak azt teszi lehetővé, hogy minél szélesebb olvasóközönség találja meg valamilyen formában kapcsolatát a megye, vagy a város múltjához, de azt is, hogy ugyanakkor a szakember is a feltárt adatokon túlmenőleg indításokat, ötleteket, gondolatokat, szempontokat is kapjon további munkájához.

A munkák egyes részleteikben ui. gyakran túllépnek a témának csupán egyenletes bemutatásán. Majd minden nagyobb lélegzetű munkában találunk egy-egy egyedi, különösen mélyen kidolgozott részletet, váratlan érdekes szempontot: a munkásmozgalmi kutatás feltárja a terület korai parasztszocializmusának biblikus, messianisztikus vonásait; a természetüknél fogva homogén hajdúvárosi monográfiák egyikében periodizációjával és szempontjaival egyaránt gondolatébresztő gazdaságtörténeti leírás olvasható a parasztság korai polgárosodásának útjáról; máshol a demográfiai fejezetek adnak az átlagosnál mélyebb elemzést egy helység népességfejlődésének alakulásáról, útjáról; ismét máshol a hajdúvárosi közigazgatás múltja bomlik ki igen részletesen; van ahol a paraszti társadalom képe áll előttünk különös részletességgel.

Mindezek alapjaként - egyúttal mint a további kutatások eredményes voltának is biztosítéka - e Hajdú-Bihar megyei helytörténetírás szemléjének ötödik tapasztalataként a vonatkozó helyi források országos viszonylatban is példaszerű alapos és rendszeresen feltárt volta tűnik szemünkbe. A megyéről és Debrecen városáról jó helytörténeti bibliográfiák állanak rendelkezésünkre; a megyei levéltár — országosan elsőként a megyei levéltárak közül - kiadta teljes anyagának ismertető leltárát, térképeinek annotált jegyzékét; a levéltár feudális kori összeírásainak helységenként: falvanként és városonként bontott jegyzékei országos kiadványsorozat keretében kerültek publikálásra, és belső használatra rendelkezése áll az ezek alapjául szolgáló még részletesebb cédula-katalógus is. Ugyancsak egy országos vállalkozás keretében jelenik meg a közeljövőben a megyei vonatkozású tárgyi és írott céhemlékek teljes jegyzéke is. Ráadásul rendelkezésre állnak bizonyos értékelő, kritikai áttekintések is a megye helytörténetírásának korábbi eredményeiről éppúgy, mint pl. a kéziratos térképanyag felhasználásáról, tanulságairól szóló módszertani útmutatások. De nem jelentéktelen segítséget nyújt a helytörténeti kutatónak az sem, hogy megjelent az éppen helytörténeti szempontból oly jelentős műemlék- védelem munkájaként a megye műemlékállományának teljes felmérése stb. Olyan munkálatok ezek, melyek ha önmagukban természetesen nem tekinthetők is közvetlenül helytörténeti munkának, a konkrét kutatás számára két szempontból is jelentős előnyt biztosítanak: egyrészt lehetővé teszik a forrás122