A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között
építkezhessenek", felvetette az elöregedett juhtörzsállomány cseréjét, mivel a gyapjúhozam csökkent és szaporodásuk sem volt megfelelő. A tanács jelezte a növénytermesztés területén jelentkező problémákat is; mivel a gazdaságok munkaerőhiánnyal küzdenek, inkább a külterjes gabona termesztést szorgalmazzák; nem megnyugtató a szövetkezetek vetőmagellátása sem, hiszen szeptember elején a biharkeresztesi és a derecskéi járásokban 28 közös gazdaságnak nem volt meg a vetőmagja.46 A végrehajtóbizottság 1953 őszén kedvezően foglalt állást a szövetkezeti önállóság legfontosabb kérdéseiben, „A csoport tagsága döntsön a terveknél, zárszámadásoknál, beiskolázásoknál, hiteleknél".47 Az új beszolgáltatási rendszer lehetővé tett bizonyos felhalmozást a szövetkezetek számára.48 A Központi Vezetőség 1955. március 4-én kelt határozata értelmében az irányítási munkában újra megerősödött a centralizációs jelleg. Az 1953 előtti helyzetnek megfelelően: „A meglévő termelőszövetkezetek termelési színvonalának szakadatlan növelése mellett, elsősorban felvilágosító munkával biztosítani kell azt, hogy már ebben az évben megszűnjék a termelőszövetkezeti mozgalom egyhelyben topogása, meginduljanak a belépések és a régi termelőszövetkezetek mellett újak is alakuljanak.49 A termelőszövetkezetek 1949-1956 közötti munkáját a politikai elhajlások szerint ingadozó kiegyensúlyozatlan és koordinálatlan, sok esetben szakmailag képzetlen szervek irányították, noha az irányítás struktúrájában és mechanizmusában súlyos hibák voltak, mégis az általános politikának és gazdaságpolitikának megfelelő irányítási rendszer érvényesült bennük, amely elérte, hogy a termelőszövetkezetekben természetes dologgá vált a gépek alkalmazása, a műtrágyázás, az újabb zoológiái eljárások bevezetése, a nagyüzemi táblák kialakítása és egyre inkább a nagyüzemi gazdálkodás szükségességének felismerése. Ugyancsak ezekben az években alakult ki a termelőszövetkezeti mozgalom szakmai-politikai irányítására megfelelő apparátus a pártszervezeteknél és a tanácsoknál egyaránt. A termelőszövetkezeti csoportok belső élete A gazdálkodás megszervezése Az előző fejezetben a termelőszövetkezeti mozgalom külső tényezőinek legfontosabb jellemző vonásait kíséreltük meg vázolni, e helyen a termelőszö- szövetkezet sajátos belső világát, munkáját, fejlődésének segítőit és akadályait próbáljuk meg bemutatni. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás megteremtése a nadrágszíj-parcellá- k’at megművelő kisparasztok birtokain rendkívül nehéz feladat volt. Fel kellett 46 Uo.: 1953. júl. 21., szept. 1., szept. 8. 47 Uo.: 1953. okt. 26. 48 Pl. a debreceni Rákosi-telepi Petőfi Tszcs beadási kötelezettsége 502 kh 1103 □-öl terület után a következőképpen változott: Termény Tej 1953. év 154,770 kg 12 550 lt 1954. év 116 000 kg 9 000 lt
