A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének áttekintése Hajdú-Bihar megyében 1949-1956 között
vánvalóvá vált, hogy átgondoltabb és megalapozottabb fejlesztés biztosabban vezethetett volna a célhoz, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez. Az 1953-as év kedvező termelési eredménnyel zárult a termelőszövetkezetekben. Ennek eredményeként 1954-ben kedvezőbb lehetőségek kínálkoztak a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére. A Központi Vezetőség 1955. március 4-i határozata megállapította, hogy az elmúlt időszakban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén komoly hibák is előfordultak az eredmények mellett. A megyében is voltak о1удп nézetek, amelyek tagadták a mező- gazdaság szocialista átszervezésének szükségességét. A határozat alapján a Megyei Pártbizottság kijelölte a fejlesztés legfontosabb feladatait Hajdú-Bihar megye vonatkozásában: valamennyi I—II. típusú szövetkezet alapszabály szerint dolgozzon és 50 %-át fejlettebb típusúvá kell emelni; el kell érni, hogy a megye minden községében legyen termelőszövetkezeti csoport; az 1953 június előtti 18 termelőszövetkezeti községet helyre kell állítani és ezen túl 5-6 községet termelőszövetkezeti községgé kell fejleszteni. A fejlesztési terv megvalósítása sok gondot okozott a párt és tanácsi vezetőknek. Debrecen esetében a fejlesztés szinte kilátástalan volt, mivel a város határában működő 30 termelőszövetkezet körbe fogta a várost, és az egyéni gazdaságok szétszórtan helyezkedtek el, kivétel csak a Dombos és Tornyos tanya környéke volt, ahol nagyobb számban éltek egyéniek, de itt a futóhomok miatt tsz szervezéshez rossz feltételek kínálkoztak. Hasonló problémákról más járások is panaszkodtak. Az őszi számvetésnél derült ki a fejlesztési terv erős irrealitása, mivel a családok számának növelését 40%-ra, a tagokét 37,4%-ra és a közös földterületet csak 25,6%-ra sikerült emelni. A lemaradásnak több oka volt: nem volt megfelelő az előkészítés, a tanácsok nem vették ki részüket megfelelően a fejlesztésből, a szövetkezetek többsége elzárkózott a taglétszám növelésétől (pl. az álmosdi „Táncsics", a hajdúsámsoni „Dózsa", a hajdúböszörményi „Vöröscsillag"), a középparasztokat változatlanul nem sikerült megnyerni a közös gazdálkodásnak.25 26 Tervezet Tény család tag kh család tag kh B-újfalu 1000 1250 3000 388 469 2076 B-keresztes 280 350 2900 158 199 292 Debrecen 1000 1320 3000 231 287 290 Derecske 860 1100 2000 172 216 388 Nagyiéta 800 1100 2000 121 133 94 Polgár 300 375 2500 261 317 1255 P-ladány 1200 1400 5000 821 924 1643 H-böszörmény 350 450 3000 105 107 47 H-nánás 60 100 600 111 122 118 H-szoboszló 150 230 1000 44 77 93 Összesen: 6000 7700 25 000 2412 2851 6306 1956-ra új fejlesztési tervet dolgoztak ki a megye mezőgazdaságának erőteljesebb szocializálására. Az év végéig 7000 családot, 8000 tagot kívántak beszervezni 30 000 kh földterülettel.20 25 HBmL. XXVII. 302. 1955. ápr. 13. A fejlesztés tervezete és teljesítése járási bontásban: 26 Uo.: 1955. máj. 4., 1956. febr. 14. 99
