A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Komoróczy György: A királyi biztosság és a debreceni királyi biztosságok 1778-ig

hogy „ha Felséged előtt úgy volnának tudva a mi magisztrátusunknak mi körülöttünk való törvénytelen dolgai, mint mi előttünk, bizonnyal elhisszük: kegyes szive megindulna rajta, miket kellessék itten szenvedni a szegény adófizető civis embereknek; mert annyira vagyunk, hogy valaki a legkisebbet szól is a magisztrátusban Lévő személyek íelől, avagy csak kegyes istenfélő és az igazságot szerető s kimunkálódó pápista urakhoz folyamodik is, már az olyan városi cívist mindaddig üldözik, miglen minden keresményéből ki nem forgatják"; különösen sérelmes, hogy a helyzetet nem ismerő feljebbvalókat - valószínű állami tisztviselőket, a főhatóságok embereit -, „adományokkal", vesztegetésekkel teszik anyagilag érdekeltté. Mindenképpen kérik királyi biztos kiküldetését, aki „nem az adománynak örüljön, hanem városunknak megmaradásán".71 A szöveg alapján feltehető, hogy e panasz mögött a megtelepedő katolikus vallásúak személyes sérelmei is meghúzódnak, de a későbbi vizsgálatok indokolták az elkeseredett hangulatot.

Hasonló természetűnek mutatkozik az 1769. augusztus 5-én a helytartótanácshoz előterjesztett és „Anonymus"-ként aláírt bejelentés is „Puncta civitatis Debreceniensis statum intrinsecum, oeconomicum ac politicum tangentia" címen, az évi 18-20 napra terjedő - szerintük haszontalan - közmunka, az építeni szándékolt vízimalom, a magas utcaszer, a hadiadó aránytalan elosztása, a pusztaföldek kiosztása, a borárusítás módja, a húsellátás bizonytalansága, a gyógyszerellátás nehézségei, a babonaság elleni harc lanyhasága, az erőszakos református hittérítés stb. miatt. A szerző valószínűleg a városigazgatás részletkérdéseiben tájékozott személy lehetett.70

Mindezek alapján megállapítható, hogy 1770-re a korábbi feszültség drámai helyzetet teremtett, ezért a királyi biztos kiküldetése mind a választások ellenőrzésére, mind az ellentétbe átcsapott ellentmondások kivizsgálására szükségessé vált.

А Vécsey-téle királyi biztosság 1770-1772

Az új királyi biztos kinevezése a fent jellemzett ellentétek miatt a várakozás feszült körülményei között történt. Az érdekelt lakosok nagy része örömmel várta megjelenését, míg a magisztrátust támogató körök nyilvánvalóan nem tekintettek rokonszenvvel jövetele elé.

Marossy Imre ref. lelkész (1765-1774) az 1770. év elején szószékéről dorgálta meg a lakosság elégedetlenkedő tömegeit, kijelentve, „ti viperáknak fajzati, még csak hire vagyon a próbáló napoknak és az királyi commissariusnak, máris készítitek vádoló irataitokat". Egy másik alkalommal már a királyi biztos működése idején, 1770. október 15-én, egy papírdarabra írt bibliai feljegyzés olvasható: „veszejsd el Uram azokat, az kik szollanak az mi városunk ellen és vádolódnak, szégyenicsed és büntesd meg őket, ne tegyed előlmenete- lessé dolgukat és töröld el őket a te haragodban". Ezt a püspök mondotta el.76

Vécsey királyi biztosi kinevezését Mária Terézia 1770. július 12-én írta alá; a kinevező okiratot a helytartótanács juttatta el hozzá azzal a felhívással, hogy majdani jelentését a magyar kamarához és magához a helytartótanácshoz terjessze fel. Személyesen augusztus 6-án érkezett Debrecenbe és a korábbi szokástól eltérően nem a Komáromy-házban, hanem a Fehér Ló vendégfogadóban szállt meg. Megérkezéséről a főbíró augusztus 7-én tájékoztatta a tanácsülést, amelyen augusztus 8-án már Vécsey maga is részt vett. Az ülést, bemutatko76