A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Mervó Zoltánné: A leányok iskolai oktatása Debrecenben a polgári forradalom előtt
mokban is katechizáltassanak", s hogy „az úrvacsora kiszolgáltatása előtt reggel egy rövid együgyü tanitás légyen az ur vacsorájáról és azzal végeztetvén a tanitó a catedrából leszállván, azokból, amiket tanitott, a fiú és leány gyermekeket" kérdezze. Az iskolába járó gyermekekkel a tanitás 3 csoportban folyt: 1. Az АВС-sek: ezek közé sorolták az olvasókat, sillabizálókat, betűket tanulókat. Az instructio szerint a betűkről haladnak a szótagokra. Ajánlja, hogy a tanító egy szöveget ne olvastasson sok tanulóval, „mert igy és akkor szoknak a gyermekek a nótával való olvasásra, mely nem csak illetlenség, hanem a jó és okosan való olvasásnak akadálya". Célul jelöli, hogy a tanító jó olvasóvá tegye a gyermeket. 2. A kisebb katekizmust tanulók és íélzsoltárosok: A kis katekizmust akkor tanulják könyv nélkül, amikor már előzőleg három-négyszer jól átkateki- zálták, s a tanító azt kellően megmagyarázta. A félzsoltároskönyv olvasásával együtt halad a számok tanítása, majd a zsoltárok számainak keresésével végzik a gyakorlást. Tanulják az arithmetikának négy első speciesét (összeadás, kivonás, sokszorozás, osztás) s a zsoltárok első verseit. 3. A nagy katekizmust tanulók és bibliások: A nagy katekizmus tanítását könyvnélkül csak a három-négyszeri katekizálás és magyarázat után követeli. A megértésre nagy súlyt helyez. Hübner János válogatott bibliabeli históriáit is tanulják. A tanulók előhaladásáról a következő „exameni specimen" olvasható 1787-ből: I. A nagycathechizmust némelyek végigtanulták marginális kérdésetskékkel és Szentirásbeli bizonyságokkal. II. A kiscathechizmust Szentirásbéli helyekkel rövid világositással némelyek végigtanulták, mások kevesebbet. III. Az Ó és Ujtestamentomi históriákat idejekhez képest a Kánaán vagy Szentföldnek rövid leírásával. IV. Szent Dávid soltáriból egynéhányan minden verseivel. Innepi s más közönségesebb ditséreteket. V. Könyörgéseket idejekhez képest. VI. Olvasásban, írásban, kótában és a számvetésnek öt nemeiben s hármas regulában gyakoroltattak. Az „Instructio" szabályozza a tanítás idejét, kimondva, hogy délelőtt és délután 2-2 órában foglalkozzon a tanító, de a tavaszi és nyári napokon lehet többet is. Követelmény a tanítótól, hogy ne tanultasson, hanem tanítson, s ne az emlékező tehetség, hanem a gondolkodóképesség fejlesztésére törekedjék. A tanítót a csendesség, szelídség, türelem jellemezze. „Az illendő fenyíték kezéből ki nem vétetik, de tanitás közben a verekedés, mert felelni, vagy leckéjét könyvnélkül elmondani nem tudja, teljességgel meg nem engedtetik".12 Sajnálatos, hogy a rendelkezésre álló katalógusok, statisztikai táblák a tanulók életkorára nem tartalmaznak adatokat. Az iskolába való felvétel időpontjából megállapítható, hogy a tanulók hármas felosztása nem egy-egy tanévet takar, hanem időnként több évre mutat. Az 1787. évi kimutatás szerint az ABC-sek 1786. és 1787. évben kezdték a tanulást, a kiskatechizálók közül egyesek már 1784-86. óta iskolába járnak, míg a nagykatechizálók 1783. és 1784. évben kezdték az iskolai munkát. Ez a körülmény arra utal, hogy az osztályba sorolás alapja nem a tanul32