A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése

kák; a francia forradalomról és Napóleonról szóló leírások, életrajzok, szin­tézisek (köztük Szalay László: Szónokok és státusférfiak könyve, Lamartine: Histoire des Girondins, Thiers: Histoire du Consulat et de TEmpire).77 Elvétve találkozunk a forrásokban irodalomtörténeti tanulmányok címeivel. A nyelvé­szetet jórészt a tankönyvek, kisebb mértékben Táncsics Mihály, Fogarassy János stb. dolgozatai és a szótárak képviselték az ismert olvasmányok között.78 Széles olvasóközönsége volt a reformkori Debrecenben is a szépiroda­lomnak. Az ókori klasszikusokat - Homérosz, Horatius, Ovidius, Vergilius stb. az újkori világirodalom nagyjait - Shakespeare, Defoe, Pope, Moliére stb. - egyaránt sokan olvasták. Változatlanul tartott a német klasszicizmus remekíróinak - Lessing, Goethe, Schiller - és kevésbé jelentős szerzőinek - Wieland, Klopstock, Gellert, Kotzebue stb. — népszerűsége. Az angol és fran­cia romantika mesterei - Byron, Moore, Scott, Hugo, Dumas, Sue — itt is köz­kedveltek. A romantika hatásának tulajdonítható a keleti irodalmak - Az ezeregyéjszaka meséi, Háfiz versei - és az Osszián-énekek iránti érdeklődés felébredése. Az 1840-es években a realizmus néhány külföldi alkotása - Di­ckens, Balzac regényei - is eljutottak a debreceniekhez. Mindvégig számos olvasója akadt a ma már teljesen elfelejtett, akkor viszont divatos német, an­gol és francia átlagregényeknek.79 Gondosan ápolták ez idő tájt Csokonai Vitéz Mihály emlékét. A költő alakja a néphagyomány szerves része, a Csokonai-mondák, anekdoták, jósla­tok szájról szájra jártak.80 Domby Márton életrajzát talán többen olvasták, mint Csokonai verseit. Vécsey József néptribun kezdeményezésére társadal­mi gyűjtés indult Csokonai síremlékére. Egyedülálló dolog ez akkoriban, egyetlen más városban sem emeltek magyar költőnek emlékművet. A ko­rábbi századok magyar irodalmából csupán Zrínyi Miklós műveit forgat­ták a debreceniek. A reformkori irodalmi lapok, zsebkönyvek szinte hiány­talanul megtalálhatók a városban: Auróra, Muzárion, Élet és Literatura, Athenaeum, Életképek, Honderű, Kritikai Lapok, a Kisfaludy-Társaság Évlapjai stb. A kortárs írók, költők közül Fáy András, Jósika Miklós, Eötvös József, Kuthy Lajos, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Sándor és Károly, Garay János, Tompa Mihály és Petőfi Sándor a legnépsze­rűbbek. Azonnal megvásárolták Erdélyi János Népdalok és mondák c. gyűj­teményét is.81 Kimagasló érdeklődés kísérte a politikai munkákat; ekkor vált szokássá a városban az újságolvasás. A hazai hírlapok - Múlt és Jelen, Világ, Hírnök, Pesti Hírlap, Budapesti Híradó, Erdélyi Híradó, Der Ungarn stb. - mellett az engedélyezett külföldi újságok - Allgemeine Zeitung, Hamburger Politisches Journal, Oesterreichische Beobachter stb. - is jártak ide. A kaszinókban előfi­zettek Kossuth Lajos, majd Stuller Ferenc országgyűlési tudósításaira, megvá­sárolták az országgyűlések kiadott irományait, a fontosabb követjelentéseket. Különös figyelemmel tanulmányozták az ideálként tisztelt Széchenyi István könyveit és az ellene forduló Dessewffy József és Aurél vitairatait. Az olvasó társaság diákjai Kossuthért lelkesedtek. Bár külföldön nyomták, a cenzúrát kijátszva sikerült megszerezni Wesselényi Miklós (Balítéletek), Eötvös József (Reform), Táncsics Mihály (Népkönyv, Hunnia függetlensége) stb. röpiratait is. Telegdi Kovács hozatta meg az utilitarista Bentham könyveit és a mérsékelt liberalizmus enciklopédiájának tartott Rotteck-Welcker-féle Staats-Lexikon köteteit.82 Van adatunk arra nézve is, hogy Debrecenben ismerték a korai, utó­pista és kispolgári szocialisták tanait. Könyves Tóth Mihály önéletrajzából 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom